Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... 1991. február 19. Speidl Zoltán és Székelyhídi László MDF-es képviselők „az 1956-os őszi-téli vérengzések kitervelőinek és végrehajtóinak felderítése ügyében parlamenti ad hoc bizottság” felállítását kezdeményezik. A Ház napirendre tűzi a javaslatot, de érdemben nem tárgyalja meg. 1991. április 17. Böröcz István és Oláh Sándor kisgazda képviselők Országgyűlési Vizsgáló Bizottság létrehozását indítványozzák „a Magyarországon 1949. augusztus 20. és 1990. április 8. között folytatott politikai, gazdasági és kormányzati tevékenység tényszerű feltárására és elemzésére”. A javaslatot napirendre tűzi az Országgyűlés, ám érdemi tárgyalásra nem kerül sor. 1991. május 9. Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők a Btk. elévülési szabályainak módosítását javasolják: eszerint az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett emberölés, hűtlenség, hazaárulás elévülése 1990. május 2-án kezdődik, ha az állam korábban „politikai okból nem érvényesítette büntető igényét”. A javaslatot — némi módosítással — 1991. november 4-én elfogadja a parlament, ám nem lép hatályba: a köztársasági elnök alkotmányossági vizsgálatot kér, s ennek eredményeképpen az Alkotmánybíróság 1992. március 5-i hatállyal megsemmisíti a Lex Zétényit. 1992. március 10. Göncz Árpád köztársasági elnök Történeti Tényfeltáró Bizottság felállítását javasolja a parlamentnek az 1944. december 21. és 1989. október 23. közötti Időszak folyamatainak feldolgozására. Az indítványt napirendre veszik, ám érdemben nem tárgyalják. 1992. szeptember 18. Mosonmagyaróvári lakosok - KDNP-s politikusok és szakértők segítségével - feljelentést tesznek az 1956-os helybeli sortűz állítólagos vezénylői ellen. A nyomozást a Győri Katonai Ügyészség vezetője - elévülésre hivatkozva - megtagadja, döntését a katonai főügyész megerősíti. Kizárva a büntető- eljárást, az ügyészség „ténymegállapító” vizsgálatot indít. 1992. szeptember 29. Zétényi Zsolt új indítványokat terjeszt elő, ezeket 1993. február 16-án elfogadja a parlament (lásd cikkünket). 1992. október 12. Bogdán Emil, Fekete Gyula és Zétényi Zsolt MDF-es képviselők feljelentést tesznek a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettesek ellen 1956-os háborús bűncselekmények miatt (elsősorban a szovjet csapatok behívóira, az akkori állami és pártvezetőkre és a megtorlások irányítóira céloznak a feljelentésben). A nyomozás megindul, de csak az irattanulmányozásig jut el. 1992. október 30. Elkészül a kormány igazságtételi tervezete, melyet 1993. február 16-án elfogad a parlament (lásd cikkünket). 1992. november 4. Megfogalmazzák a KDNP törvényjavaslatát az „1956. október 23-át követő Időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények büntethetőségéről”. Ennek alapján az 1963. április 3-ig elkövetett súlyosabb bűncselekmények (gyilkosság, kínzás, deportálás) 294
