Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)

Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)

Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség attitűd, habár kétségkívül szorgalmazták a térség országainak nemzetközi szintű összefogását, és problémáik megoldását nem állami szinten képzelték el. Ez azonban ekkor még egybecsengett későbbi politikai ellenlábasaik (kül) politikai célkitűzéseivel. Bibó gondolataival nyitva és Bibó gondolataival zárva fejezetünket, idéz­zünk az említett könyvből néhány sort: „A konszolidációt természetesen meg is lehet akadályozni, mert hiszen az nem valami elemi erő, mely mindent elsöpörve birtokba vesz egy területet, hanem egy kényes, körültekintő és könnyen meghiúsítható emberi erőfeszítés a félelem, ostobaság és gyű­lölködés erőivel szemben. A hangsúly azon van, hogy ezen a területen a konszolidáció lehetséges,”24 Hogy ez mennyiben sikerült 1990-ben, majd az utókor dönti el. Erdély és a határon túli magyarság „Csaknem tíz esztendeje élek Magyarorszá­gon, és bozgor tudatom elhomályosult. Azt hittem, hogy nemzeti érzésem - amely zűrös és gyötrelmes, mint valamennyiünké - csak különös tapasztalatoktól árnyalt válto­zata az egyetemes magyar lidércnyomásnak.” (TGM: A bozgor megszólal. Beszélő, 23. szám (1988) Erdély. Trianon tragédiája. Ahogyan Bibó fogalmaz, örökölt történelmi terü­leteinkhez mély érzelmekkel ragaszkodunk, de ennek többnyelvűsége foly­tán soha nem alakult ki benne egységes nemzeti öntudat. Megjelent az első világháborút záró békeszerződések után a görcsös illúzió, hogy ami történt, hatalmi tényezők és brutális politikai erőszak következménye. Revizionista elképzeléseink, álmainkat 1938 és 1941 között a fasizmus szövetségeseként akartuk valóra váltani, és a lehető legrosszabbkor akartuk benyújtani a számlát 24 Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Budapest, 2011, Bibó István Szellemi Műhely, 105. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom