Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) asszimiláció igénye távolról sem az. Mindennek eredményeképpen a közép-európai identitás annyit jelent Konrád szerint, hogy képesek vagyunk féken tartani saját nacionalizmusunkat és nemzeti egoizmusunkat a békés egymás mellett élés, illetve a térség társadalmi, politikai és gazdasági fejlődése érdekében. Az egyes országok között elvi és jogi megállapodásokra van szükség, amelyeken keresztül az egyes országok nacionalizmusai egyre inkább euro- nacionalizmussá alakulnak át. Mit értünk euronacionalizmus alatt? Idézet: „Az európai népek autonómiájának, egyenrangúságának és demokratikus szövetkezésének elvét.Az egymásnak alárendelődést fel kell váltsa tehát az egyenrangú népek és személyek kapcsolatrendszere. Ezeréves közös történelmünk nevében meg kell tudnunk bocsájtani egymásnak fél évszázados sérelmeket, és csak akkor lehetünk egymásnak barátai, ha kisebbségeket nem az egység akadályainak tekintjük, hanem ösztönző erőként használjuk fel őket. Történelmi eszmefuttatását folytatva Konrád György visszanyúlik egészen a 19. század közepéig, és azt állítja, hogy a Monarchia akkor már csak Ferenc József által létezett. És amikor ő meghalt, a birodalom sorsa is megpecsételődött. Ennek oka az volt, hogy a Monarchiát nem lehetett fenntartani úgy, hogy a benne élő népek a francia mintájú nyelvi nacionalizmust követeltek magunknak. Konrád úgy gondolja, hogy az első világháború idején, illetve azt követően a Monarchiára nehezedő külső nyomást az államszövetség még kiállta volna, ha a népei azt igazán akarták volna. De a nyelvi népszuverenitás eszméje sokkal erősebbnek bizonyult a közép-európai térségben, és ez visszavonhatatlanul a Monarchia széteséséhez vezetett. Érdekes megjegyzése Konrádnak, hogy amit a népszuverenitás eszméje nem tudott elérni az 1848-as szabadságharc idején, azt sikerült elérnie az első világháború után. Ezt követően a nemzeti nacionalizmusok olyan mértékig felerősödtek és elszabadultak, hogy a térség népei egymás ellen fordultak, és gyűlölettel tekintettek egymásra. Ennek következtében Közép-Európa népei elveszítették az ún. mi-tudatukat, ami Konrád szerint egyfajta egyedi közép-európai mi-tudat, mi-identitás volt. Nézetünk szerint azonban ilyen közép-európai mi-tudat sosem létezett, már csak azért sem, mert a Monarchia népei a Monarchián belül sem voltak egyenlők. Korábban TGM cikke kapcsán már szó esett arról, hogy Magyarország igen cudarul bánt a területén élő kisebbségekkel, és a dualista rendszerben a magyar nemzet kiemelt szerepet kapott. Ezután következtek csak a horvátok, majd az összes többi nemzet. Tehát ilyen különbségek 11 Konrád György: Van-e még álom Közép-Európáról? Mozgó világ (1988), 14. évf., 8, 5. 131
