Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség maga alá gyűrni a környező népeket, miközben saját önrendelkezése is kérdéses volt. Tegyük azért hozzá Konrád György gondolataihoz, hogy a Habsburg Birodalomhoz tartozni nyilvánvalóan a szuverenitás egy részének feladásával járt, viszont a birodalmon belül részben nagyhatalmi státuszt is kölcsönzött, illetve egyfajta védelmet jelentett a kelethez való tartozástól és az oroszok nyugat felé történő terjeszkedésével szemben, amit nyilvánvalóan a térség országai igyekeztek elkerülni. Ennek nyomán a német/osztrák befolyás számos előnnyel is járt, hiszen a „kisebb rosszat” jelentette a térségben élő nemzetek számára, és biztosította az Európához való tartozást is. Részben egyetértünk ezzel a gondolatmenettel, de hozzá kell tennünk, hogy gazdasági lehetőségeink és az életszínvonal emelkedése szempontjából Konrádnak valóban igaza van, de az ország függetlensége szempontjából azonban semmiképpen sem. Hiszen éppen a Habsburg Birodalomhoz való hovatartozásunk miatt sodródtunk bele az első világháborúba a németek oldalán, és közvetett módon ennek a következménye a trianoni tragédia. Az oroszoktól való függés sem lett volna előnyös, különösen nem gazdasági tekintetben, de az oroszok a világháborút a győztes hatalmak oldalán zárták. Tehát hosszú távon ennek egészen más következményei lettek volna még akkor is, ha a 20. század közepén a kommunista rendszert semmiképpen nem kerülhette volna el az ország. Folytatva a cikk gondolatmenetét, annak következtében, hogy ebben a térségben nincsenek homogén nemzetállamok, és etnikai tekintetben minden ország erősen heterogén képet mutat, nem vagyunk egynyelvüek sem, sokféle értékrendszer, sokféle észjárás és racionalitás él „egy fedél alatt”. Térségünk nacionalizmusa nem más, mint a politikai gondolkodók által a 19. században lefordított klasszikus francia hexagonális nacionalizmus,10 ami azonban a franciáknál jól működött, éppen a régió heterogenitása miatt itt nálunk nem alkalmazható. Az az eszmény tehát, hogy minden nemzet éljen külön, saját nemzetállamában, Kelet-Közép-Európában, lehetetlen célkitűzés, mert a különböző népek és nyelvcsaládok szigetszerűen élnek, egymás területébe beékelődve. Akárkihez tartozik egy bizonyos földterület, mindenhol vannak bizonyos arányú nemzeti kisebbségek, amelyek jogokat kívánnak maguknak, és nemcsak személyes, de kollektív jogokat is. Ezek méltányos követelések, viszont a többség részéről a negatív értelemben vett, identitásvesztéssel járó 10 Konrád György: Van-e még álom Közép-Európáról? Mozgó világ (1988), 14. évf., 8, 4. 130
