Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) az nem lehet érdekes. Minél inkább megszabadulunk kisebbségtudatunktól, annál inkább rácsodálkozhatunk egymásra. Ma még egy kissé szégyelljük egymást, mint a szegény rokonok, amíg fel nem fedezzük egymást, provinciálisak maradunk.'** Konrád szerint be kell látnunk, hogy többé-kevésbé valamennyien kelet-kö- zép-európai vérkeveredésekből származunk, és a történelem folyamán akkor voltunk igazán erősek, amikor képesek voltunk egymással összefogni, szövetkezni, és tanulni mentünk egymáshoz. Van egy nagyon fontos szempont, ami minket leválaszt a Nyugatról, és itt nem gazdasági szempontokról van szó, hanem arról, hogy Kelet-Közép-Eu- rópa még nem számolta fel a „zöld-Európát”. Konrád szerint mi még képesek vagyunk arra, hogy megmentsünk valamit abból, ami Nyugat-Európában már régen elveszett. Vannak olyan látványaink, és van olyan mezőgazdaságunk, amelyekért képesek a turisták több ezer kilométert utazni. Illetve ebben a régióban szeretjük ápolni a hagyományainkat, és nem kívánunk túllépni a saját történelmünkön, ami megint csak egyedivé tesz bennünket a Nyugattal szemben, ahol már a technológia az úr, ami lényegesen kevésbé érzelmes és kevésbé hajlandó visszatekinteni a múltba. Mi ugyanis ma sok tekintetben inkább a saját múltunk vagyunk, mint a jövőbe nyúló törekvéseink. Az első világháború utáni békeszerződések teljesen új etnikai és politikai helyzetet teremtettek térségünkben. A trianoni békeszerződések nem kívánták szinkronizálni az etnikai határokat a politikai határokkal, és ebbe a béke néhány év alatt bele is roppant, írja a szerző. Mindez már az aláírás pillanatában prejudikálta egy újabb világégés kirobbanását. Konrád hozzáteszi azt is, hogy ebben a térségben az etnikai határoknak megfelelő politikai térképet rajzolni lehetetlen. Ezt azonban el kell tudnunk fogadni, és el kell fogadnunk a nagy- politika által megrajzolt politikai kereteket is; az etnikai valóságot kulturális valósággá kell emelnünk, és meg kell tanulnunk az egész térséget történelmi kontextusban szemlélni. Csak ez segíthet az egyes etnikumok között feszülő, évtizedekig terrorral elfojtott ellentéteket és feszültségeket feldolgozni, feloldani. Tudomásul kell vennünk azt is, írja, hogy olyan népek élnek ebben a régióban, amelyek nemzeti önállósága, egysége és állami önrendelkezése a történelem folyamán mindig is ingatag volt. Nézete szerint Közép-Európához tartozik a német nép is, amely többször is megpróbálta a történelem folyamán 9 Konrád György: Van-e még álom Közép-Európáról? Mozgó világ (1988), 14. évf., 8, 3. 129
