Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség valamint igen fontos részleteiben ismerni az MSZMP-hez, illetve később az MSZP-hez mint későbbi koalíciós partneréhez fűződő viszonyát. Az 1988 és 1990 között eltelt időszak vizsgálatát nem korlátoztuk egy vagy két sajtóorgánum tanulmányozására. Munkánkat egy teljességre törekvő sajtóbibliográfia készítésével kezdtük, amelynek összegyűjtéséért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani az Országgyűlési Könyvtár Képviselői Információs Szolgálatának, különös tekintettel Samu Nagy Dánielre, akinek a segítsége felbecsülhetetlen volt a sajtóanyagok felkutatásában és begyűjtésében. Nemzet és nacionalizmus Viszonylag kevés cikk szól erről a témáról a rendszerváltást megelőző két évben, és nem érzékelhető a pártelit későbbi nemzet(állam)ellenessége, a határon túli magyarokkal szemben való tartózkodása, sem pedig a nyíltan felvállalt globalista attitűd. Fontos, hogy a nyolcvanas évek végén a határon túli kisebbség sorsa folyamatosan a felszínen forgó téma, 1988 és 1990 között mégis kevesen vállalják fel az általunk tárgyalt szerzők közül, hogy írjanak is róla. A témában született írások elsősorban Tamás Gáspár Miklóstól (továbbiakban: TGM) származnak, akinek erdélyi származása és Erdélyben töltött évei képezik ezeknek az elemzéseknek a lexikális alapját. A téma kifejtése igényel azonban némi elméleti alapozást és fogalmi tisztázást, mert a nacionalizmus és a patriotizmus kifejezések használata, ahogyan azt TGM teszi, nem egyezik meg az általunk elfogadhatónak tartott értelmezéssel. Saját álláspontunk megvilágítása végett Bibó István munkásságához fordulunk, aki olyan jelentős integráló gondolkodó, aki mind a népiek, mind az urbánus oldal számára elfogadható volt. Az ő fogalomrendszere és szellemi tradíciója legyen tehát jelen fejezetünk kiindulópontja. Bibó István definíciója szerint1 a nacionalizmus nem a demokratikus szabadságeszme megvalósulására irányuló program, hanem a nemzetállam létrehozására és fenntartására irányuló törekvés, amely azt más hatalmi tényezőktől függetleníteni kívánja. Jelenti ezen felül a nemzeti érdek erőteljes érvényesítését. Bibó szerint agresszív uralmi magatartás és célkitűzések jellemzik, amelyet az egyes nemzetek politikai elmaradottságból, történelmi 1 Bibó István: Válogatott tanulmányok, I-IV. II. rész: Az önrendelkezési elv kritikái és apológiája, 5. Az önrendelkezési elv mint a nacionalizmus ösztönzője; internetes forrásból: http://mek.niif.hu/02000/02043/html/565.html 120