Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása évben fogalmazódott meg, hogy bizonyos felsőszintű funkciók összecsúsznak, és ha ezek a felsőszintű funkciók összecsúsznak, egymást ellenőrzik, vagy egymást kizárják, akkor valamelyik tulajdonképpen diszfunkcionál. Ezt épp az ellenzék fogalmazta meg, a pártállammal kapcsolatosan, nem egy szakirodalmi feldolgozásban, akkor érthetetlen számomra, hogy most, amikor igazán meg lehetne ezt valósítani, miért kötnek ilyen kompromisszumot. Meg kell jegyeznünk, hogy a törvényjavaslat indokolása ezzel kapcsolatban igen sovány magyarázatot ad: 4. Hatályos Alkotmányunk az összeférhetetlenséget erkölcsi kategóriának tekinti, hiszen a társadalom érdekeivel ellentétben álló bármilyen természetű tevékenységet minősíti összeférhetetlennek a képviselői megbízatással. A modern parlamentáris rendszerekben az összeférhetetlenség alapvetően jogi kérdés: az államhatalmi ágak megosztásának elve alapján azok a tisztségek összeférhetetlenek a képviselői megbízatással, amelyek valamelyik másik hatalmi ág működésével kapcsolatosak. E tisztségek közül a Javaslat külön is felsorolja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagját, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyettesét és számvevőjét, a bírót, az ügyészt, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagját. Nem lehet továbbá képviselő az államigazgatási szerv dolgozója. Kivétel e körben a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár, akik korábbi közjogi hagyományaink szerint is lehettek képviselők, annak érdekében, hogy az Országgyűlésben folyamatosan jelen lehessenek a legképzettebb politikusok. Világos, hogy csupán a közjogi hagyományokra hivatkozás nem elég meggyőző a hatalmi ágak elválasztására hivatkozó érvekkel szemben. Kulcsár Kálmán miniszter a felszólalásában szintén hivatkozott e hagyományokra,68 de hozzátett egy ennél jóval „nyomosabb” magyarázatot is, 68 Most olyan alkotmányt kíséreltünk meg kialakítani, még akkor is, ha jelenleg csak alkotmánymódosításról van szó, amely az európai alkotmányozás alapelvein túlmenően a magyar közjogi hagyományokat is megőrizné. A magyar közjogi hagyományok pedig egyértelműen ezt a megoldást vetítik elénk, és azt hiszem, hogy legalábbis az elkövetkezendő néhány esztendőben, amíg a politikai viszonyok megfelelően le nem tisztulnak, és amíg egy másfajta politikai kultúra vonalai erőteljesebben ki nem bontakoznak, ennek a közjogi hagyománynak a megőrzésére vállalkozhatunk. 81
