Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... amennyiben a Kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogad el. így, jóllehet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által elfogadott és az alkotmánymódosítást érintő javaslatokat maga is helyesnek találja, sőt ezúton szeretném kifejezni köszönetünket is az eredményes munkáért, mégsem érthet egyet a bizottság 282-es szám alatt kiosztott jelentésének ama pontjával - ez a 16. pont -, hogy a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár esetében összeférhetetlenséget állapít meg az országgyűlési képviselőséggel. Ennek elfogadása sértené a már említett megállapodást. Az Országgyűlésben végül 1989. október 18-án az elnök kimondta a határozatot: az Országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal részleteiben és egészében 333 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 8 tartózkodással elfogadta. A törvény (azaz a módosított Alkotmány) 1989. október 23-án lépett hatályba, és hatályba lépésével a „Népköztársaság” elnevezés „Köztársaság” elnevezésre változott, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megszűnt, valamint azt is tartalmazta, hogy „Ahol jogszabály az Elnöki Tanácsot vagy annak elnökét említi, ezen - eltérő rendelkezés hiányában - a köztársasági elnököt kell érteni”. Ezzel megváltozott hazánk államformája, s egyidejűleg az államfői funkciókat a „szervezetidegen” NET helyett egy „más típusú” választott szerv, a köztársasági elnök lett jogosult ellátni... 82
