Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... közjogi struktúrákat nem személyi habitusokra, hanem szervezetek-intézmé- nyek által nyújtott garanciákra kell építeni. Mindazonáltal ebben a helyzetben aligha lehet kikapcsolni a köztársasági elnök egyéni mérlegelési jogát, ha a másik oldalon a pártok „politikai megfontolása” áll... 3.5. - A miniszteri összeférhetetlenségről szóló vitát említjük még. A polémiát az Alkotmány módosítására irányuló 1989. szeptember 22-i törvényjavaslatnak az a rendelkezése váltotta ki, amely szerint (1) Az Alkotmány 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [...] (5) A képviselő nem végezhet olyan tevékenységet, amely tisztségével összeférhetetlen: nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevő- szék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár kivételével - továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Ezt arra hivatkozással támadták meg, hogy nem szabad lehetővé tenni, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egy időben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. A két megbízatás egy időben összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és az elmúlt évtizedekben nem kívánatos összefonódásokat hozott létre a legfelsőbb vezetésben. Egy másik felszólaló praktikusabb megközelítéssel élt, amikor azt fejtegette, hogy mindenben helyeseljük a képviselői összeférhetetlenségnek még ilyen tág körű szabályozását is, mert ez felel meg az államhatalmi ágak megosztása elvének. Azzal viszont már nem tudunk egyetérteni, hogy ha ez az összeférhetetlenség a legmagasabb szinten jön létre, nevezetesen: a miniszter- tanácsi tisztségnél, illetve a politikai államtitkár személyénél ez alól kivételt tegyünk akár a magyar közjogi hagyományokra hivatkozva, akár más elvekre, célokra. Elhangzott az is: erre azért van szükség, mert hogyha a képviselőt megválasztják a Kormány tagjává, akkor egy mandátumtól elesik a párt. Ez nem komoly érv. A nemzetközi közjog ismer olyan szabályokat, amelyek felfüggesztik ilyenkor a miniszterré megválasztott képviselő mandátumát, és a pártlistáról előre lép ugyanannak a pártnak a másik képviselője. Úgy vélem, most is egzisztenciális kérdésről van szó, ami tulajdonképpen az elmúlt 40 80
