Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Az indokolás azonban bővebb magyarázatot ad: A rendkívüli állapot idején az ország függetlenségének és területi épségének megőrzése, valamint az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát sértő vagy veszélyeztető körülmények elhárítása az ország valamennyi erőforrásának leghatékonyabb felhasználását igényli. Az ilyen különleges helyzetben a kormányzati szervek csak különleges hatalom birtokában tudják a szükséges intézkedéseket megtenni. A Javaslat a rendkívüli állapot idején felállítandó Honvédelmi Tanácsot különleges hatalommal ruházza fel akkor, amikor lehetővé teszi, hogy törvények alkalmazását felfüggessze, ezek helyett, illetve a törvényektől eltérően rendeleti úton különleges intézkedéseket hozzon. Garanciális okokból azonban a szükségállapot idején is indokolt a különleges hatalom gyakorlásának ellenőrzése. Ezért a Javaslat szerint a szükség- állapot idején az Országgyűlésnek - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának - folyamatosan üléseznie kell. A köztársasági elnök a megtett rendkívüli intézkedésekről az Országgyűlés elnökét haladéktalanul tájékoztatni köteles, s az Országgyűlés a köztársasági elnök döntéseit felülbírálhatja. Ugyancsak a különleges hatalom gyakorlásának garanciális korlátját jelenti a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a rendkívüli intézkedések 30 napon túl csak akkor maradhatnak hatályban, ha hatályukat az Országgyűlés, akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága meghosz- szabbítja. Az államfő parlament-feloszlatási jogával kapcsolatban fölmerült még másik probléma is, nevezetesen az, hogy ha akkor is feloszlathatja, amikor az Országgyűlés megvonta a bizalmat a Minisztertanácstól és 40 napon belül nem választ új Kormányt, akkor ezzel az államfő korlátlan feloszlatási jogot kap. - A látszat ellenére ez a joga nem veszélytelen. Ezzel kapcsolatban az egyik felszólaló azt fejtegette, hogy ezt nem technikai kérdésnek, hanem nagyon lényegbevágó és az államhatalmi ágak egyensúlyát felborító szabályozásnak tekintik... Mivel semmilyen alkotmányi norma nem határozza meg, hogy az államfő milyen szempontok alapján köteles az Országgyűlés elé terjeszteni a Minisztertanács elnökére vonatkozó javaslatát, a köztársasági elnök megteheti, hogy ha „nem tetszik” neki az Országgyűlés összetétele, akkor olyan személy(eke)t terjeszt elő, aki(k)nek elutasításában biztos lehet, s ilyenkor megnyílik a lehetősége a parlament feloszlatására. - Ezzel kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy nem helyes ugyan az államfő politikai sandaságára alapozni jogszabályi megoldásokat, ennek ellenére az nem lehet vitás, hogy a 79
