Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... is nem lenne helyes a pártok képviselő csoportjai vezetőinek nem csupán a véleményét előzetesen kikérni, hanem az együttes döntést előírni. Annál is kevésbé, mert pl. az ellenzéki pártfrakciók vezetői még formálisan sem viselnek felelősséget az ország kormányzásáért, másrészt kifejezetten „ellenérdekűek” a parlament feloszlatásában, hiszen potenciálisan fennáll annak lehetősége, hogy a következő választásokon nem jutnak be ismét a legfelsőbb képviseleti szervbe... - Nem is változtattak az eredeti javaslaton. Hasonlóan aggályát fejezte ki az a képviselő, aki arról szólt, hogy adódhatnak olyan rendkívüli helyzetek, amikor a hadi-, a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetésére bizonyos garanciák és szabályok betartása után a köztársasági elnök jogosult lehet, mert ez a nemzet fennmaradása érdekében szükséges. Azonban azt gondolom, hogy egy szűk körű testületre bízni a szükség- vagy a rendkívüli állapot meglétének megállapítását, nem jelent kellő garanciát a közösség, az ország számára. A „szűk körű testület” itt a Honvédelmi Tanácsot jelenti. A Honvédelmi Tanács alkotmányjogi helyzetét a módosító Javaslat pontosan meghatározza: 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács dönt. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjának vezetői, a Minisztertanács elnöke és tagjai, valamint a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Minisztertanács jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. 78
