Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Ezt a kérdést már korábban megválaszolták a kerékasztal-tárgyalásokon, de egy érdekes részlete mégis szóba került. Bevallom Önöknek, hogy én alapvetően azon a nézeten vagyok, hogy a magyar nép válassza a köztársasági elnököt! Mindemellett, ha alárendeljük magunkat a kerékasztal-tárgyaláson elfogadott egyezségnek, akkor viszont mindenképpen úgy ítélem meg, hogy az elénk beterjesztett szöveg módosításra szorul, hiszen ott úgy van meghatározva, hogy abban az esetben, amikor az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, és ha a szükséges ajánlást csak egy jelölt nyeri el, ez a személy az Országgyűlés tagjai, legalább kétharmadának jelenlétében közfelkiáltással köztársasági elnökké választható. Én ezzel alapvetően nem értek egyet, és nagyon örülök, hogy a jogi bizottság a módosító javaslatomban támogatott, hiszen függetlenül attól, hogy esetleg csak egy jelölt marad, a köztársasági elnök választásánál nem tartom célszerűnek a közfelkiáltás intézményének bevezetését. Úgy ítélem meg, hogy ez a mód megkérdőjelezi a választás komolyságát még akkor is, ha csupán egyetlen jelöltről van szó. A „közfelkiáltásos” elnökválasztás lehetősége nem maradt benne az Országgyűlés által elfogadott szövegben. Ami viszonyt a választás „komolyságát” illeti, meg kell jegyeznünk, hogy ez a javaslat nem valamiféle vad ötlet, hanem ugyanígy rendelkezett egykor az 1946. évi I. törvény is.67 b) másrészt az államfő megválasztásának időpontja volt rendkívül fontos, ugyanis ha „közvetlen” lesz, akkor azt az általános országgyűlési választások előtt kell megtartani, ekkor viszont fennáll annak lehetősége, hogy az MSZMP jelöltje győzzön, tagjainak általános ismertsége, szervezettsége, valamint jobb technikai ellátottsága (sajtó, egyéb anyagiak stb.), az országgyűlési választásokat követően - az „ellenzék” várható győzelme esetén - az újonnan megalakuló Országgyűlés nem „MSZMP-közeli” államfőt választ majd. 67 4. § (2) Ha a szükséges ajánlást csak egy jelölt nyerte el, ez a Nemzetgyűlés tagjai legalább kétharmad részének jelenlétében közfelkiáltással köztársasági elnökké választható. Egyébként a választás titkos szavazás útján történik. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a Nemzetgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazatát elnyeri. 75
