Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... A felfokozott érdeklődés természetesen érthető volt - különösen a „tét nagysága” miatt. A vita eredményeképpen az Alkotmány módosításáról szóló 1989. szeptember 22-i törvényjavaslatba az került be, hogy „29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja”. Van azonban a végén egy speciális „záradék”: 37. § (1) Ha az e törvénnyel visszaállított köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új Országgyűlés megválasztása előtt kerül sor, akkor a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti választás részletes szabályait külön törvény tartalmazza. Erről a hozzá fűzött részletes indokolás a következőket tartalmazza: A 37. §-hoz. A Javaslatnak a köztársasági elnökre vonatkozó szabályai értelmében az elnököt az Országgyűlés választja négy évre. Ha a korábbi államfő megbízatása megszűnt, harminc napon belül új elnököt kell választani. A Javaslat 35. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésének a napján az Elnöki Tanács megszűnik. Ebből következően az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kellene választania az első köztársasági elnököt. Belpolitikai helyzetünk ingatagsága, és az egyes állami intézmények - így többek között az Országgyűlés - iránti bizalom hiánya miatt azonban ma arra van szükség, hogy szilárd hatalmi pontként jöjjön létre hazánkban a köztársasági elnök intézménye. Ezért kivételesen, ez alkalommal, ha a tisztség betöltésére még az új Országgyűlés megválasztása előtt kerülne sor, indokolt, hogy az elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg. A választás részletes szabályait külön törvényben kell meghatározni. E „záradék” ellen egy képviselő hosszan, alapos „indokolással” szólalt föl, és elhagyását javasolta. Egy másik képviselő ezzel szemben fejtette ki véleményét, majd az igazságügyi miniszter is beszélt a „záradék” értelméről. Meg kell jegyeznünk, hogy az Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. törvény tartalmazta az említett „záradékot”. 76
