Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... természetesen nem kifogásolom, a parlament szuverén joga a döntés, nyilvánvalóan nem kormányzati feladatról van szó. Az alkotmányozó bizottság léte és összetétele az Országgyűlés döntésétől függ. Az Országgyűlés hozta létre, választotta meg tagjait, bővítette ki későbbiek során. Az én véleményem szerint nincsen semmi akadálya annak, hogy ezt a parlamenti alkotmányozó bizottságot a parlament maga tovább bővítse. Meghívhatja ennek a bizottságnak a munkájába teljes jogú részvételre a különböző politikai erők képviselőit, akár úgy is, hogy tagként megválasztja őket. Ez ugyan feltehetően ügyrendmódosítást igényel, hajói értelmezem az ügyrendet, akkor az országgyűlési bizottságoknak csak képviselők lehetnek a tagjai, de azt gondolom, hogy ilyen esetben ez az ügyrendmódosítás megérné a fáradságot. Javasolnám az Országgyűlésnek mindennek megfontolását és a döntést ebben a tekintetben. Találjuk meg valamilyen módon a formalizált lehetőséget is a tényleges részvételre, a tényleges együttműködésre. b) Egy másik képviselő jellegében ettől eltérő testületre, „szakértők tanácsára” tett javaslatot: „Vegyünk egy szívemhez közel álló példát, a mezőgazdaságot. A mezőgazdaság szakemberei a TOT, az állami gazdaságok egyesülése, vagy szövetsége, a SZÖVOSZ, az agrártudományi egyetemek és nem sorolom tovább a számát, megválasztanának X számú, mondjuk 10 olyan semleges és minden tekintetben kiváló szakértőt, aki azt a funkciót töltené be, hogy részben tanácsadója lenne az elnöknek, részben pedig egy mezőgazdasági törvényjavaslat esetén összeülnének - természetesen tárgyalásokra tetszés szerint hívhatnának meg szakértőket - és a miniszteri expozé mellé megszövegeznék a maguk véleményét, a maguk észrevételeit is és azt eljuttatnák minden egyes képviselőhöz. Ugyanakkor a miniszter beszámoltatásánál, amelyet akár a szakbizottságban, akár a plénumon tart, tehát a tárca működésének a beszámolójánál a szakértők tanácsa ugyanezt a funkciót látná el és ugyanúgy írásban közölnék a saját véleményüket a tárcának a munkájáról.” A miniszter véleménye szerint úgy, hogy szakembereket vonunk be a döntés előkészítésbe, nem oldható meg. A szakemberek, ha kívül állnak a jogilag szabályozott döntési folyamaton, bármennyire is közreműködnek, nincsen semmi jogosultságuk arra, amely alapján a véleményük tényleges értékelését, még inkább érvényesítését kérhetnék. 2.3.4.3. - Az összeférhetetlenség, tehát bizonyos tisztségek, pozíciók egyidejű betöltésének kérdésével is több felszólaló foglalkozott. Megemlítünk néhányat: 60
