Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik, akár bizonyos körben, a nyomozás feletti felügyeletben, akár a vádképviseletben. Kérdés, milyen szervezeti felépítéssel biztosítható leginkább az ezzel összefüggő feladatok ellátása. A szabályozási elvek több variánst tartalmaznak. Az első: az országgyűlés által választott legfőbb ügyész, s az alatta kialakított, a jelenlegihez képest azonban kisebb nagyságú, önálló, centralizált, utasításra dolgozó ügyészi szervezet. A második megoldás az igazságügyi szervezetbe integrált ügyészi szervezet, két további megoldási lehetőséggel. Az egyik szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök nevezné ki, s az igazságügyi miniszter felügyeletével látná el tevékenységét, szervezetileg külön tartva a bíróságoktól. A másik megoldás alapján a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök vagy a kormány nevezné ki és az Igazságügyi Minisztérium egyik államtitkára, vagy a miniszter egyik helyettese lenne.53 Az ügyészség alkotmányjogi helyzetének és feladatkörének alapvető megváltoztatását nem csupán a legfőbb ügyész, hanem néhány képviselő is ellenezte, utóbbiak inkább morális megfontolások alapján. Az egyik ekképp érvelt: Az alkotmánykoncepció elismeri az ügyészi szervezetet, miszerint az eseti megtorpanások, következetlenségek ellenére az ügyészség maradt az egyik leghatékonyabb, legkiegyensúlyozottabb szervtípus az állami szervek körében. Tudomásom szerint az ügyészség sikeresen gyakorolta azokat a funkciókat, amelyeket a polgári berendezkedésű állam és ügyészségei ellátnak, másrészt eredményesen teljesítette azokat a feladatokat, amelyek egy szocialista típusú ügyészség sajátosságai. Harmincöt évi működése során kialakult egy egységes, elvi alapon szabályozott szervezet, amely fegyelmi és morális szempontból egyaránt érintetlen maradt. Ennek a szervezetnek a tagjai szakmailag jól képzettek, kellő hivatástudattal rendelkeznek és megújulásra is képesek. Úgy gondolom, hogy a politikai intézményrendszer célszerű működésében megkülönböztetett jelentősége van a törvényességnek. A jogállamiság megteremtéséhez szükséges, hogy minden alapvető kérdést törvény szabályozzon, és annak végrehajtása a jogalkalmazás során se szenvedjen csorbát. Ez másként nem valósítható meg, csak úgy, hogy az 53 Az egyik képviselő ehhez azt tette hozzá, hogy ez esetben miniszterváltozás esetén a legfőbb ügyész személye is legalább olyan gyakran változna, ami a szervezet megfelelő irányítását néha ellehetetlenítené... 53
