Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az alapjogi jogalkotás... bonyolítanák le, esetleg a komplikáltabb ügyekre a megyeszékhelyen működő helyi bíróságok kizárólagos illetékességét biztosítva, ahol a szakszerűséget, a specializálódást is lehetővé téve az ítélkezés megfelelő formákban folyhatna. Az első fokú fellebbezés maradna a megyei bíróság szintjén, megtéve esetleg azt a változtatást, hogy olyan kis megyékben, ahol a bíróság létszáma, helyisége ennek a megnövekedett feladatnak az ellátására a technikai lehetőséget nem adja meg, ott két vagy három megye területére összpontosítanánk a másodfokú elbírálás lehetőségét. Az úgynevezett másodikfellebbezést — nevezzük bárminek: felfolyamodásnak, felülvizsgálati kérelemnek, semmisségi panasznak; ez csak jogtechnikai kérdés — véleményem szerint a Legfelsőbb Bíróság láthatná el. Ezt a következő indokkal szeretném alátámasztani. Azt a legfelsőbb bíróságot, amelyet az új koncepcióban is alkotmányunkkal a jogegység és a jogalkalmazás irányításával kívánjuk megbízni, nem lehet az élettől független, lombik tudományos intézetté tenni, ahol fellebbezések, közvetlen ügyek elbírálására sor nem kerül. Ezért az az álláspontom, hogy az ilyen másodfokú fellebbezés elbírálását továbbra is a Legfelsőbb Bíróságra bízzuk. Ezek a „javaslatok” a bírósági szervezeti rendszer történetének hiányos ismereteire vallanak. - Ehelyütt csak annyit: az ítélőtáblákat 2003-tól ismét felállították. A vitában az is fölmerült, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke ne nyújthasson be törvényességi óvást, mert az óvást szervezetileg és egzisztenciálisan is neki alárendelt bíróság látja el. Ezt a jogot csak a legfőbb ügyésznek szabadna megadni. Az a lehetőség pedig szinte kizárt, hogy az igazságügyi miniszter kapja meg a törvényességi óvási lehetőséget, mert ezzel a kormány egy tagja szerezne befolyást a független bíróság felett. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalommegosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével is megvalósítható. Az alkotmány szabályozási elveinek logikájából mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik, hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az alkotmánybíráskodással, a közigazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot már ebben az évben az országgyűlés elé terjesztjük, és bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításával is, feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. 52
