Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása Ehhez mindössze annyit kell megjegyeznünk, hogy a helyes megnevezés a „megsemmisítés”,5' az viszont fontosabb, hogy az alkotmánybíróságnak „fogalmi eleme” az alkotmányellenes törvény (jogszabály) megsemmisítése. „Mitől alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság?” - teszi föl a kérdést Sólyom László, majd a következő választ adja: Európában az alkotmánybíróságok azt a testületet számítják maguk közé, amelynek hatásköre van jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatára és az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítésére; továbbá amely a parlamenttől és a kormánytól független. Ezek az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának felvételi ismérvei.51 52 Az egyik képviselő indokoltnak tartotta volna az Alkotmánybíróságnak az Országgyűléshez való viszonyát, beszámolási kötelezettségét is szabályozni... A másik szerint az elv [ti. a Koncepció/2] nem ad számot, hogy miért éppen 11 fő az Alkotmánybíróság tagjainak száma, egyéni, de mások véleménye is, hogy akár hét, akár kilenc tag is elegendő lenne... A bíróság szervezeti átalakításának egyik eleme az ítélőtábla felállítása volt. Akadt, aki ezt szükségtelennek tartotta, arra hivatkozva, hogy ennek létrehozása esetén a jogerős ítéletek jóval később születnének meg. Tudjuk, hogy bíróságaink egy része, főleg objektív okok miatt, ma is jelentős késedelemmel dolgozik. A jogi döntések késedelme nem hatna kedvezően sem a bűnözés megelőzésére, sem az állampolgári jogviták lezárására. Ezért javasolta a jelenlegi bírósági szervezeti rendszer további fenntartását. „Érdekes” a következő felszólalás is: Véleményem, hogy nem szükséges feltétlenül az ítélőtábla rendszerének létrehozása, megoldható lenne úgy, hogy alapeljárást a helyi bíróságok 51 ... nem pedig a „hatályon kívül helyezés”! A két fogalom között az a lényeges különbség, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabályt később, szükség esetén újból hatályba lehet léptetni, ám ha az Alkotmánybíróság valamely jogszabályt megsemmisít, azt soha többé nem lehet hatályba léptetni. 52 Lásd Sólyom László: Az Alkotmánybíróság hatáskörének sajátossága. Tanulmány és ajánlás Benedek Ferencnek. In: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001,157. p. - E megjegyzésünket kizárólag a terminológia pontosítás érdekében tettük. 51
