Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... erős, a parlamenttel szemben viszonylag gyenge. A parlamenttel való viszonyaiban az államhatalmi ágak elválasztásának elve viszonylag erősebben érvényesül. Az államfő parlamenttel szembeni relatív gyengesége hatásköri kérdés, ezért Románia kormányzati rendszere mérsékelt parlamentarizált sze- miprezidencializmusként is meghatározható.49 A köztársasági elnöki intézménynek a NET helyett történő hazai bevezetésével mindenki egyetértett, legfeljebb azt kifogásolták, hogy szükség esetén az Országgyűlés elnöke helyettesítse. Általában ezt azzal indokolták, hogy ha az elnöki tisztség összeférhetetlen a képviselői minőséggel, akkor helyettesítésére sem legyen jogosult képviselő, hanem erre alelnököt („önálló, függetlenített köztársasági elnökhelyettest”) kell választani. Akadt, aki kifejtette: „ne legyen a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka! Ne legyen militáns jellegű köztársasági elnökünk, polgári köztársasági elnökünk legyen!” Ne hirdethessen ki rendkívüli állapotot (a természeti csapás kivételével), ha pedig elégedetlen a munkájával, akkor az Országgyűlés legyen jogosult ellene visszahívást kezdeményezni50... c) Az expozé a bírói hatalom belső megosztásával kapcsolatban is komoly, közjogilag is megalapozott megoldásokat vetett föl. - Elsőként az alkotmány- bíróság helyzetét érintette. Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bíróságok szervezetrendszerébe. Egyes esetekben pedig, ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket kimerítette, az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az is fölmerült, hogy a felállítandó Alkotmánybíróság ne legyen jogosult törvényt „hatályon kívül helyezni, vagy felfüggeszteni”, hanem csak jelezheti az Országgyűlésnek, s majd ez dönt a „hatályon kívül helyezésről”. 49 Lásd Európai kormányformák rendszertana. Szerkesztette: Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea. HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007,529. s köv. p. - Mindehhez még hozzátehetjük, hogy Románia alkotmányának kidolgozásában francia szakértők is részt vettek. Aligha lehetne tagadni, hogy ennek következtében francia „hatások” is érvényesülnek... 50 Ezeket aligha kell elemezni; a köztársasági elnöki pozíció „félreértéséből” adódnak... 50
