Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
T(5th Károly Az alapjogi jogalkotás... 2.3. - Országgyűlési vita a koncepció(k)ról. Az MT-hat. kissé „szemérmesen”, zárójelben írta (elő), hogy „Elképzelhető, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a koncepciót az Országgyűlés is tárgyalja meg ebben az időszakban”. - Ennek az „elképzelésnek” az alapján az Országgyűlés 1989. március 1-i 39., és március 9-i, 40. ülésén tárgyalta e témát. A két nap alatt összesen 47-en szólaltak föl! Bevezetőjében az igazságügyi miniszter általában úgy jellemezte a Kon- cepció/2-t, hogy a szabályozási elvek tehát a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot. Elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és állampolgár viszonyát, szakítva a túlsúlyos államfelfogással, hogy az új alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen. Az állam nem adományozó, gondoskodó, paternalista állam ebben a felfogásban, hanem szolgáltató állam. Az egyén pedig polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok birtokosa. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előre kerül, első vagy második fejezetként, de mindenképpen az államszervezetet szabályozó fejezet elé. A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája, sikertelensége az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, amely ma már a pártok és nem az egy párti politikai rendszer alkotmányos intézménye, úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a társadalmi, politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége, más szóval az ellenőrzött demokratikus hatalomgyakorlás. A vita természetesen sok kérdést érintett. Mi ehelyütt most csak néhány olyan ügyet említünk, amelyek kapcsán különösen komoly véleményeltérés bontakozott ki - vagy amelyek kapcsán a vitázók „sajátos” nézőpontot fejtettek ki... -, függetlenül attól, hogy azok bekerültek-e és hogyan az alkotmánymódosítás végleges szövegébe. Ezek a megjegyzések a későbbiek során is szempontot jelenthetnek bizonyos jogintézmények megítélésénél... 44
