Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

*

Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása

2.3.1. - A legfontosabb, a kormányzati rendszert gyökeresen megváltoztató koncepció-elem a hatalmi ágak elválasztásának elve volt.

Expozéjában Kulcsár Kálmán akadémikus, akkori igazságügyi miniszter ennek pontos, tudományosan is magas színvonalon megalapozott magyarázatát adta. Előadásának különösen figyelemre méltó elemei a következők voltak:

A miniszter továbblépett a hatalmi ágak elválasztásának korábban is ismert klasszikus (montesquieau-i), valamint a közel kétszáz évvel későbbi, a Bibó István által kifejtett elméleten,44 és ennek továbbfejlesztett változatát ismertette az Országgyűlés tagjai előtt.

Ennek röviden az a lényege, hogy a Montesquieau által kidolgozott, és elválasztani javasolt három hatalmi ág egymás közötti viszonyában érvényesüljön a kölcsönös ellenőrzés és az egyensúly; a legújabb felfogás azonban abban áll, hogy az ottani, egyes ágazatokon belül is érvényesülhessen az „egyensúly”.45 Ez egy sajátos „belső” hatalommegosztást jelent, azaz a törvényhozó hatalmon (országgyűlés) belül ennek intézményi kifejeződése a két kamara, a végrehajtó hatalmon belül a köztársasági elnök és a kormány, a bírói hatalmon belül pedig az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok.

a) Kulcsár Kálmán a hatalmi ágak elválasztásának ebből a felfogásából vezeti le a kétkamarás parlament létrehozására vonatkozó javaslatot is.

A törvényhozás, az országgyűlés a népszuverenitás letéteményese ugyan, s ebből fakadó jogosítványai államszervezetünket erősen közelítik a parlamentarizmushoz, hatalmában három vonatkozásban mégis korlátozott. Egyrészt a népszavazás intézményével, másrészt olyan köztársasági elnöki pozícióval, akit a lakosság választ, végül azzal, hogy az alkotmánybíróság az alkotmányosság szempontjából a törvényeket is felülvizsgálhatja.

Belső működésében is felmerül azonban további szempontként annak biztosítása, hogy ne rendelkezhessék eltúlzott hatalommal, főleg, hogy

44 Ezekről alapos, részletes leírás található Bibó István 1947. január 13-án, „Az államhatalmak elválasztása egykor és most” címmel elhangzott akadémiai székfoglalójában. Lásd pl. Bibó István: Válogatott tanulmányok. Második kötet, 1945-1949.

45 „Egyensúly” alatt értsünk egyfajta „korlátozást”, alkotmányi „biztosítékot” arra, hogy az adott hatalmi ágazaton belül se alakulhasson ki „túlhatalom”, mert egy másik szerv ennek kialakulását fékezi, ellensúlyozza. (Egyébként a „checks and balancies” kifejezés szó szerint azt jelenti „fékek és egyensúlyok”, ám lényegében a tartalmi megfelelőség miatt elfogadott a „fékek és ellensúlyok” megjelölés is.)

45