Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása szerint az „emberi” jogok minden embert megilletnek, függetlenül nemétől, bőrszínétől, lakóhelyétől, anyanyelvétől stb., tehát állatokat, növényeket nem, az „állampolgári” jogok viszont nem minden embert illetnek meg, hanem csak egy adott állam polgárait, azaz csak azokat, akik az állammal „állampolgársági jogviszonyban” állnak. Ennek alapján könnyű belátni a Koncepció/2 súlyos elvi tévedését. A probléma az, hogy - a 4. (Az állampolgári jogok) és az 5. pont (A nemzetiségi jogok) kivételével - mindegyik jogcsoportot - beleértve a gazdasági, szociális és kulturális jogokat is - emberi jognak tekinti, holott nyilvánvaló, hogy a gazdasági és szociális jogok nem illethetnek meg minden embert, mert pl. egy nem magyar állampolgár, ha valamelyik afrikai államban munkanélkülivé válik, nem jogosult magyar állami ellátáshoz, emiatt a munkanélküliség esetére szóló ellátáshoz való jog semmiképpen sem tekinthető a minden embert egyformán megillető emberi jognak... b) Az állampolgári kötelességek42 körében is kell tennünk megjegyzést. A szöveg „másik ember, a család és a társadalom iránti megbecsülést” az első helyen említi. Ez elvileg valóban az egyik legfontosabb kötelessége az embernek, azonban a „megbecsülés” nem jogi kategória, ezért ebben a formában nem jogszabályba való. Ha ugyanis valaki nem becsüli a másik embert, vagy a családot, az ezért nem sújtható semmiféle szankcióval, legfeljebb akkor, ha emellett valamely büntetőjogi vagy szabálysértési tényállást is megvalósít. - Kétségtelenül fontos szempont, hogy az alkotmány a jogi dokumentum jellege mellett a lehetősége szerint erkölcsi alap is legyen, de ha valami kötelességként került megfogalmazásra, akkor annak megsértése, azaz a kötelesség nem teljesítése rendszerint hátrányos következményekkel jár. Ennek elmaradása egy jogszabály „lex imperfecta”-jellegét erősíti.43 42 Ide tartozik: a) a másik ember, a család és a társadalom iránti megbecsülés; b) a haza védelmének kötelessége (a nem fegyveres katonai, illetve a polgári szolgálat lehetőségének biztosítása mellett); c) általános vagyonvédelmi kötelesség (a közösségi és az egyéni tulajdon tisztelete és védelme); d) a természeti és kulturális értékek védelme; e) tankötelezettség (az alapfokú oktatásban való kötelező részvétel); f) a közterhekhez való hozzájárulás. 43 Bár tudjuk, hogy a koncepció még nem tekinthető jogszabálynak, tehát nem kérhető számon rajta mindaz, ami ez utóbbinak jellemzője, e megjegyzés mégis azért lehet alapos, mert egy koncepcióra a taxatív felsorolás sem jellemző... 43
