Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... a) Szembetűnő a fejezet címe és az alapjogok felosztása közötti összhang hiánya. A címben „emberi és állampolgári jogok” szerepelnek, ám a felosztásnál nincs szó külön „emberi” jogokról, „állampolgári” jogokról azonban igen.41 - Ez még önmagában nem lenne kifogásolható, hiszen a jogok egyes csoportjainak felsorolása úgy kezdődik, hogy „Az Alkotmány ismerje el minden ember jogát.Az ilyen megfogalmazás az alkotmányjogi communis opinio 41 Ez a felosztás a következő: 1. A személyiségi jogok [Az Alkotmány ismerje el minden ember (minden, a Magyar Állam joghatósága alá tartozó személy) jogát a) az élethez, személyi szabadsághoz és biztonságához, valamint az emberi méltósághoz; b) a személyiség szabad kibontakoztatásához; c) a jogalanyisághoz; d) a törvény, a bíróság vagy más hatóság előtti egyenlőséghez; e) a jó hírnévhez; f) a magántitok (postai küldemény, távbeszélő, magánbeszélgetés) és a magánlakás sérthetetlenségéhez; g) a személyes adatok védelméhez.]; 2. A szabadságjogok [Az Alkotmány a szabadságjogok körében ismerje el minden ember jogát a) a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; b) a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához; c) a békés gyülekezéshez; d) az egymással való szabad társuláshoz (egyesüléshez, szakszervezet alakításához); e) nemzeti, vallási, nyelvi kisebbséghez tartozáshoz; f) a tudomány és a művészet szabadságához; g) a közérdekű információkhoz való hozzájutáshoz; h) a tartózkodási hely szabad megválasztásához (a lakóhely megválasztásához, a kivándorláshoz, valamint a hazatelepüléshez); i) a tulajdonhoz és az örökléshez; j) a házasságkötéshez; k) jogsérelem és/vagy érdeksérelem esetében a bírósághoz vagy más hatósághoz forduláshoz és jogorvoslathoz; 1) a politikai, nemzeti, nyelvi, vallási és faji okokból történő üldöztetés esetén menedékjog kéréséhez.]; 3. A gazdasági, szociális és kulturális jogok [Az Alkotmány a gazdasági, szociális jogok körében ismerje el minden ember jogát a) a munkához, a foglalkozás, a munkahely szabad megválasztásához; b) a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez, a sztrájkhoz; c) a pihenéshez, szabadidőhöz; d) az állami ellátáshoz öregség, munkaképtelenség és munkanélküliség esetén; e) a testi és lelki egészséghez; f) az emberhez méltó környezethez; g) a család védelméhez; h) az oktatáshoz és a művelődéshez; i) a kulturális életben való részvételéhez; j) a tudományos, művészeti alkotás védelméhez.]; 4. Az állampolgári jogok [Az állampolgárságra vonatkozó alapelvek után az Alkotmány ismerje el minden magyar állampolgárjogát a) a közügyekben való részvételre; b) közszolgálat vállalására, közhivatal viselésére; c) a választójogra; d) külföldön a Magyarország által nyújtott védelmére.]; 5. A nemzetiségi jogok [Az Alkotmánynak az állam aktív kisebbségvédelmi politikáját kell tükröznie, s a nemzetiségek kollektív jogaként kell elismernie nemzetiségi mivoltuk megőrzését és kibontakozását. Az alapvető nemzetiségi jogokat (az anyanyelv használatának joga a bíróságok, hatóságok előtt, az anyanyelven történő oktatásához és tömegtájékoztatáshoz való jog, az anyanemzettel, annak szervezeteivel, állampolgáraival való kapcsolattartás joga) az Alkotmányban, ezek részjogosítványokra bontását és a jogok érvényesüléséhez szükséges állami feladatokat külön törvényben indokolt szabályozni]. 42
