Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása hogy a szó legigazibb értelmében egyre inkább az ország gyűléseként működünk. Legalábbis jó úton haladunk, hogy minél inkább megfeleljünk ennek. Ezért nem kevesek véleményével szemben álláspontom: jogunk van elvégezni azt a megtisztelő feladatot, hogy új alkotmányt készíthessünk. 2.2.2. - Csalóka látszatok? a) Ahogy korábban már jeleztük, feltűnő a koncepciók címeinek különbözősége (Magyar Népköztársaság Alkotmánya, illetve Magyarország Alkotmánya). E változtatás a legelső pillanatban azt az érzést kelti, hogy az „akkori” államforma meghatározásának („Népköztársaság”) „elhagyása” egyben annak megváltoztatásával is jár, ám a „Magyarország” megjelölés önmagában még egyáltalán nem utal az államformára. - Sőt, a dokumentum azonnal meg is mondja, hogy szó sincs az államforma módosulásáról: „Az ország államformáját illetően többféle javaslat merült fel: »népköz- társaság«, »demokratikus köztársaság«, »népi demokratikus köztársaság«, »szocialista köztársaság«. Álláspontunk szerint a jelenlegi »népköztársaság« elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak.” Ne feledjük: a „Népköztársaság” egyik minisztériuma dolgozta ki a koncepciókat, és az MSZMP aktuális kormányzatától nem is volt elvárható, hogy önként változtassa meg az „általa” létrehozott és az ő hatalmát támogató államformát. - Mindenesetre az efféle „címváltozás” könnyen megtéveszthette a kevésbé figyelmes embert. b) Szerkezetileg a Koncepció/1 összesen 13 fejezetből állt, s benne az 5. viselte „Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek” címet. A Koncepció/2-ben ez a cím azonban a 4. fejezetben kapott helyet. Itt is kifejezetten megjelent az a törekvés, hogy „Az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességéről szóló fejezetet az Alkotmány elejére, az állam- szervezetre vonatkozó fejezetek elé indokolt elhelyezni”. - Azt jelenti-e az alapjogok és kötelességek fejezetének előrébb hozatala, hogy a dokumentum készítői még nagyobb jelentőségűnek tekintették ezt a szabályozási témakört, azért sorolták még egy hellyel előbbre? Bizony, egyáltalán nem azt jelenti! A szerkezetileg „előkelőbb” helyre sorolásnak igen prózai magyarázata van: a Koncepció/2-ben összevonták a Koncepció/1 korábbi 3. és 4. fejezetét (3. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje, valamint 4. A Magyar Népköz- társaság gazdasági rendje), ennélfogva a 3. fejezet „Magyarország társadalmi, 37
