Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... politikai, gazdasági rendje” címet kapta, így a „jogok és kötelességek” léptek a 4. helyre. - Mindezek az összehasonlítások nem valódi problémát jelentenek. Hogy most mégis utalunk rá, annak oka főleg az, hogy jelezzük: a látszólag üdvözölhető változások gyakran csak a felszínen előtűnő csalóka látszatok, valójában nem mutatnak igazi változtatási szándékot...38 Természetesen egy alkotmány-koncepció nem lehet „csalóka látszatok” gyűjteménye, még ha akad is ilyesmire példa. Vizsgáljunk meg - a teljesség igénye nélkül, hiszen a koncepció(k) „története” a megjelenésükkel még nem ér véget - néhány egyéb kérdést, amelyek lényegesen komolyabbak az előbbieknél! 2.2.3. - A preambulum ügyével illik kezdeni. Vessük össze a preambulum 1949-es szövegét az 1972. évi I. törvény által megállapított szöveggel! Alkotmányunk „jellegéhez” fontos adalékul szolgál a preambulum, amely általában úgy él a köztudatban, hogy az az alaptörvény élén álló, olyan fenn- költ, ünnepélyes bevezető, amely büszkén, emelkedett hangon emlékezik meg az adott nép hősiességéről, helytállásáról, bátorságáról a viharos történelme során, és amely dicsőséges múlt méltó példa lehet az utána következő generációknak is. Ehhez képest feltűnő, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányának eredeti, viszonylag rövid preambulumában háromszor is szerepel a Szovjetunió neve. Ez azért szokatlan, mert a preambulumban (az alkotmány ünnepélyes bevezetőjében) az illető nép a saját dicső nemzeti múltját, nagyságát, hősiességét szokta magasztalni. Mint látható, egyetlen szó 38 Azt meg csupán „érdekességként” hozzuk ide, hogy a Koncepció/1 ekképp szól: „Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja, az állam feladata, hogy a társadalom tagjai számára biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak kiemelt gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére”, a Koncepció/2 viszont azt tartalmazza, hogy „Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja, az állam feladata, hogy a társadalom tagjai számára biztosítsa az esélyegyenlőség mérséklését. Ennek érdekében az államnak kiemelt gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére” - Mint tudjuk, az utóbbi a végleges változat... 38
