Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
A rendszerváltás és a sajtótörvény 1989. június 13-án megkezdődtek Budapesten a békés politikai átmenet feltételeit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal (a továbbiakban: NKA) tárgyalásai az Ellenzéki Kerekasztal (a továbbiakban: EKA), a Magyar Szocialista Munkáspárt (a továbbiakban: MSZMP, valamint a társadalmi szervezetekből és mozgalmakból álló ún. Harmadik Oldal (a továbbiakban: HO) között. Nem kétséges, hogy a sajtó különösen fontos szerephez jut a rendszerváltás során, hiszen több párt létezése és az ellentétes politikai nézetek és érdekek megjelenése szükségessé teszi ezek nyilvánosságra hozatalát és széles körben történő ismertetését. Ezt felismerve létre kellett hozni azt a szervezeti formát, amely arra hivatott, hogy vitassa meg és dolgozza ki azokat a megoldásokat és javaslatokat, amelyek révén el lehet jutni a sajtó valóban szabad működéséhez, megteremtve az ehhez szükséges és nélkülözhetetlen jogi garanciákat is. Erre tekintettel hozták létre a Nemzeti Kerekasztal tárgyalási struktúrája részeként (az 1989. június 21-i megállapodás szerint) szakértői szintű politikai munkabizottságként az „1/5. A tájékoztatás és az információ kérdései és az új tájékoztatási törvény” megjelölésű bizottságot (a továbbiakban: 1/5. bizottság). Előre kell bocsátani, hogy az 1/5. bizottság létrehozását elsősorban az EKA szorgalmazta, mivel az MSZMP számára az új sajtótörvény kidolgozása, illetve a választásokat megelőző időszak nyilvánossága nem tartozott az átmenet sarkalatos feladatai közé.288 - Ez egészen nyilvánvaló, hiszen a rendszer- váltás előtt az MSZMP lényegében teljes körű sajtómonopóliumot gyakorolt, s ettől természetesen nem kívánt önként megválni. A politikai érdekek ilyen jelentős különbözősége előre jelzi, hogy konszenzust valószínűleg csak nagy nehézségek árán lesz lehetséges elérni... 2. - Az 1/5. bizottság működése. E bizottság összesen 21 ülést tartott (az elsőt 1989. június 30-án, az utolsót 1989. november 29-én),289 valamint tartott még 5 együttes ülést is az 1/3. bizottsággal („A választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvény”) 288 Lásd az 1/5. számú munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei elé írott bevezetőt. In: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. CD-ROM. Új Mandátum Kiadó, 2000. 289 A kép teljességéhez megjegyzendő, hogy tartott még 5 együttes ülést is az 1/3. bizottsággal („A választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvény”), ez azonban a témánk szempontjából közömbös... 257
