Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény

Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Az 1/5. bizottság az első ülésén a legfontosabb feladat a tárgyalási témák meghatározása volt: a) Az EKA részéről a tárgyalások tematikai ajánlata hangzott el:- a szabad véleménynyilvánításról és a sajtószabadságról szóló tör­vény, valamint- személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságá­ról szóló törvény alapelveinek, majd szövegtervezetének megvitatá­sa. Ugyancsak ők javasolták, hogy essen szó a nyilvánosságról a választások ide­jéig, tekintsék át a kommunikációs szférát, annak irányítási mechanizmusát, felügyeletét, anyagi forrásait. Vitassák meg a nemzeti intézmények (Magyar Távirati Iroda, Magyar Televízió, Magyar Rádió) ügyét, kérdéskörét, felügye­letét és hozzáférhetőségét minden politikai erő számára. Tárgyalják meg az üldözött sajtó (elkobzott tárgyak, szellemi értékek stb.) rehabilitálásának kér­dését, ezzel összefüggésben az úgynevezett hivatalos sajtótól eltávolítottak ügyét, valamint a könyvkiadás és a kiadói tevékenység problémáit. b) A HO javaslata pontosította a fentieket, valamint ajánlotta a tömeg­kommunikációs szervek és eszközök, illetve az újságírók jogállásának meg­vitatását (a jövőre nézve is). c) Az MSZMP javasolta a tájékoztatási törvény politikai irányelveinek és az MSZMP Központi Bizottság politikai nyilvánosságról alkotott 1989. március 29-i állásfoglalásának, ugyancsak a tájékoztatási törvénytervezet alapelveinek megvitatását. Mindezeken túl az EKA további igényeket is megfogalmazott. Kérte, hogy a tárgyalás résztvevői és a tömegkommunikációs intézmé­nyekben dolgozók kapják meg a korábban érvényben volt, azóta megszüntetett - szerkesztőségi vezetőkkel kapcsolatos - káderhatásköri listát,290 úgyszin­tén - az üldözött sajtó rehabilitálásával kapcsolatban — azt is kérte, hogy sajtórendészeti vétség alapján, illetve a korábbi kulturális politika hibájából jogtalan büntetéssel sújtott emberekről és elkobzott anyagokról az MSZMP 290 MSZMP KB az 1989. május 8-i ülésén hozott határozatot az ún. káderhatásköri listák megszüntetéséről, amelyek alapján a munkáltatók számára kötelező volt a személyi döntéseik előtt kikérni a párt megfelelő hatáskörrel rendelkező testületének véleményét. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom