Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény

Tóth Károly_________________________________Az alapjogi jogalkotás... A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben tartá­sával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jobbra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képvi­seleti demokráciába való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd, következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai átmenet, továbbá a felhal­mozódott gazdasági és szociális feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak.” A Megállapodás szervezeti kérdésekről is rendelkezett: A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a poli­tikai megállapodások kialakításában. a) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társa­ság; a Fiatal Demokraták Szövetsége; a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt; a Kereszténydemokrata Néppárt; a Magyar Demokrata Fórum; a Magyar Néppárt; a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt; a Szabad Demokraták Szövetsége; valamint a Függet­len Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő); b) A Magyar Szocialista Munkáspárt; c) Az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alterna­tíva Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa. A tárgyaláson részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszen­zusformálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki. A c) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak, melyek bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az előkészítő munkálatok során az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el, kinyilvánítják, hogy támogatják az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal konstruktív párbeszédre és megegyezésre irányuló szándékát, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom