Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: A rendszerváltás és a sajtótörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... ugyanakkor a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségek feltárása és megalapozott bírálata, az ilyen jelenségekkel, nézetekkel szembeni fellépés is. Nem mehetünk el azonban szó nélkül az indokolás ama - az imént általunk is idézett - mondata mellett, amely szerint „A javaslat az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltakkal összhangban meghatározza a sajtószabadság törvényes korlátáit.’’' Előbb már szóltunk arról, hogy az Stv. nem a PPJNE előírásaival összhangban, hanem azzal kifejezetten ellentétes módon állapítja meg a sajtószabadság korlátáit, ami azt jelenti, hogy az indokolásnak ez a hivatkozása durván hamis és igaztalan állítás... Nem politikai értékelésnek szánjuk, de a korabeli jogalkotási gyakorlat minősítéséhez (megértéséhez) hozzátartozik annak megemlítése, hogy a témánkat jelentő Stv. preambuluma nem tesz említést a sajtószabadságról is rendelkező nemzetközi jogi dokumentumokról, hanem a PPJNE szabályaival való összhangra mintegy „elrejtve”, a törvény indokolásában tesz utalást. Egyébként a „szocialista jogalkotásnak” ez a „sajátos” jellege másutt is tetten érhető. Ismeretes, hogy 1989 elején három kiemelkedő jelentőségű alapjogi törvényt fogadott el az Országgyűlés, nevezetesen: 1989. január 24-én kihirdették az 1989. évi II. törvényt az egyesülési jogról, ugyanekkor hirdették ki az 1989. évi III. törvényt a gyülekezési jogról, és mindkét törvény még ugyanezen a napon hatályba is lépett, valamint 1989. április 12-én hirdették ki az 1989. évi VII. törvényt a sztrájkról s ugyanezen a napon hatályba is lépett. Egy korábbi tanulmányban már azt is említettük, hogy az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény egyaránt preambulummal kezdődik, amelyek szövege - mutatis mutandis - azonos: „Az Országgyűlés az egyesülési [a másiknál: gyülekezési] szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:” - Jegyezzük meg, hogy preambulumot, azaz „ünnepélyes bevezetőt” általában az alkotmányok, vagy más, jelentősebb törvények élére „szokták” az alkotmá- nyozók vagy a törvényalkotók helyezni, s amelyben fontos, ám a jogszabály szövegéhez nem szorosan tartozó információkat közölnek. 254
