Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... és bonyolultabbá a rendszer, inkább az eljárási kérdéseket. Ez utóbbi jellemzi az 1989-es törvényt is, a szabályozás súlypontja (10-56. §-ig) az eljárási kérdéseken van. A törvény gerincét ugyanakkor a választási rendszerről szóló 4-9. §-ok adják. A választójogról szóló regula lényegében az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvényt ismételte meg. Az alkotmány 1989. október 23-i eredeti szövege így szólt: a) pozitív feltételek: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választó és választható legyen. b) kizáró okok: nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az alkotmányt végrehajtó 1989. évi XXXIV, törvény bár megismételte az alkotmány szövegét, ám attól eltérően sajátosan értelmezte az aktív választójogot. A törvény eredeti szövege szerint a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, továbbá akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.224 A rendszert meghatározó normák értékelésére térve (4-9. §-ok) elmondható, hogy a törvényben felvázolt vegyes választási rendszer valóban nem egyszerű, sőt történetileg a legújabb és legbonyolultabb választási rendszertípus. E vegyes rendszer egyszerre próbálja érvényesíteni a többségi és az arányos rendszerek előnyeit, a közvetlenséget és a reprezentativitást. A rendszer lényegéhez tartozik, hogy sajátképüen egymás mellett él a két nagy történelmi választási rendszertípus, ennek megfelelően a választópolgár személyekre és szervezetekre (pártokra) is szavazhat, szavazatát akár meg is oszthatja. 224 A törvény idézett 2. § (4) bekezdését az Alkotmánybíróság 3/1990. (III. 4.) határozata mozaikosan megsemmisítette. A törvény az alábbi szöveggel maradt hatályban: „a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon”. A játék tovább folytatódott, az Országgyűlés az 1990. évi XVI. törvényben alkotmányozó hatalomként felülírta az Alkotmánybiróság álláspontját. Az alkotmány szövege ekképpen változott: „minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen.” 216
