Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény... Az Országgyűlés létszáma a törvény szerint 386, ennek egy részét a többségi, másik részét az arányos rendszer produkálja. A választási rendszer többségi ágán a 176 egyéni választókerületben 176 mandátum szerezhető. A többségi rendszer egymandátumos és abszolút többségi: az ajelölt lesz képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választópolgároknak több mint a fele részt vett. Az abszolút többség elvéből következően a választási rendszer kétfordulós, a 15%-os szabály szűri a résztvevő jelölteket. A második fordulóban már elegendő a relatív többség a mandátumhoz, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede megjelent. Az egyéni választókerületekben a választópolgárok és a pártok jelölhetnek, a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár egy jelöltre szavazhat. A vegyes választási rendszer másik „alrendszerében”, a húsz területi választókerületben 152 mandátum szerezhető. Kizárólag az a párt állíthat listát, amely a konkrét területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. A pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. Érvénytelen választás esetén a második fordulóban a választópolgárok egynegyedének részvétele szükséges. A választópolgár egy listára szavazhat. Az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5%-át el nem érő pártlisták nem kaphatnak mandátumot. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem érő, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listáiról 58 kompenzációs mandátum kerül betöltésre. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Az országos listára a választópolgárok nem szavazhatnak. Az országos lista intézményének eredeti célja - a törvényjavaslat általános indokolása szerint az aránytalanságok kiegyenlítése. A mandátumelosztás számítási módjait a törvény mellékletei határozták meg.225 225 A választási rendszereket és a magyar vegyes választási rendszert kitűnően mutatja be Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban. KJK MTA ÁJI, Budapest, 1998. Uő: A választási rendszer. In: Alkotmánytan /. (Szerkesztette: Kukorelli István). Osiris, Budapest, 2007, 203-239. p. 217
