Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény... a pártok finanszírozási rendszere a választásokon és természetszerűleg a vá­lasztások optimális időpontja is, amit alapvetően másként ítéltek meg az egyes partnerek. Az eredeti időpont-elképzeléseket (1989. december) a kerekasz- tal-egyezség részbeni felborulása és ennek következménye, a november 26-ai népszavazás tolta át 1990 tavaszára. 3. Elfogadja-e az utolsó „rendi” országgyűlés a választójogi törvényt? A NEKA szeptember 18-i megállapodását aláíró kormányzópárt ígéretet tett arra, hogy a megállapodás szerinti törvénytervezetet terjeszti elő az ország­gyűlésben, s ígéretét tartotta is. A választójogi törvény javaslatát a kormány nevében Horváth István belügyminiszter terjesztette elő és azt a Tisztelt Ház 1989. október 19-20-án tárgyalta. A miniszteri előadói beszéd szerint: „A tervezetnek tehát az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia leg­alábbis a most belátható jövőben nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás rendszernek a javasolt kombinációja. Úgy vélem mindez tisztességes, demokratikus és szakmailag korrekt felfogás, amit a tervezet egésze szigorú logika szerint, következetesen érvényesít. En­nek a rendszernek, a politikai, jogi és matematikailag is összefüggő egységes struktúrának bármelyik eleme is bomlik meg, az egy más választási szisztémát jelentene,”214 Ugyancsak az eredeti tervezet mellett foglalt állást a jogi bizottság is. Előadója, Kereszti Csaba szerint: „A választójogi törvényjavaslat politikailag, logikailag és matematikailag is egy kiegyensúlyozott, zárt rendszert képező törvényjavaslat, amelyben a konszenzus igen törékeny, és a jogi bizottság is úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslatnak bármiféle módosítása ezt a törékeny logikai egyensúlyt megbontaná, és tulajdonképpen az előzetesen kialakult politikai konszenzus felrúgásához, elvetéséhez járulna hozzá. ”215 214 Az 1985. évi június hó 28-ára összehívott Országgyűlés Naplója (a továbbiakban: ON). 5039. o. 215 ON. 5042. o. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom