Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... A választójogi törvény parlamenti vitája végén, a szavazást közvetlenül megelőzően 1989. október 23-án Pozsgay Imre államminiszter kért szót, látva az országgyűlési képviselők elbizonytalanodását. A parlamenti képviselőket meggyőzni kívánó hozzászólásából idézünk: „Még valamit. Ha elfogadja a tisztelt Ház a Kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet azon erőivel fog össze, amelyek, pártharcok ide vagy oda, önmegmérettetés ide vagy oda, felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon és együttműködést ajánlottak föl aláírásukkal, támogatást a békés átmenethez. Mondhatnám úgy is, hogy ennek a megállapodásnak a szellemében gondolkodva nem a tisztelt Ház lealacsonyítása, hanem emelkedése következik be... ha alapvető kérdésekben megmásítjuk a törvénytervezet előterjesztését, az abban szereplő paneleket, abban az esetben összeomlik a politikai megállapodás... Ez az előterjesztés, az itt szereplő törvénytervezet tojásrántotta. De itt sokan a tükörtojást szeretik. Rántottából nem lehet tükörtojást sütni, ahoz másik tojás kell. Tehát ha ezt nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamat, s hétfőn itt, 23-án nem a nemzeti megbékélésre fognak utalni, hanem arra, hogy folytatódik a párt-állam rendszer, hiszen nem tudunk fölé emelkedni annak a törekvésnek, annak a gondolatnak, aminek a jegyében elkezdtük a törvényhozást.”216 Bár az országgyűlési bizottságok és képviselői csoportok szeptember 6-ától bekapcsolódtak a kerekasztal munkájába, komoly politikai ellentétek támadtak a kerekasztal és az országgyűlés között, s ezek éppen a választójogi törvénynél lángoltak fel. A választójogi törvény tervezetét a kerekasztal mentén szövegezték meg, annak a hatalomelosztás szempontjából igazán fontos szakaszait (4-9. §-ok) mondatról mondatra a NEKA szülte meg. E tények miatt nem akarta vállalni az apaságot a Tisztelt Ház. ,,Nekünk pedig meg kell barátkoznunk azzal a sajnálatos ténnyel, hogy nem mi vagyunk a gyermek apja” - mondotta az egyik képviselő.217 A törvényjavaslatban kialakult politikai egyezséget „szent tehénnek” elkeresztelő honatyák meglehetősen sok kritikával illették a paktumot. A parlamenti vitában 40 képviselő mondta el véleményét, akik főleg a javaslat pártelvűsé- gét bírálták, mondván: egy még kialakulatlan és instabil többpártrendszerben 216 ON. 5113-5114. o. 217 Király Ferenc: ON. 5047. o. 212
