Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... Egyezségre jutottak a felek abban a kérdésben is, hogy a második fordulóban milyen feltételek mellett indulhatnak a jelöltek. Eredetileg az EK A az első két jelöltet, az MSZMP a 15% felettieket javasolta átengedni a második menetre. Sokáig egyeztetett kérdés volt a kerekasztal körül a jelölés rendszere is. A vita középpontjában a jelölés pártcentrikussága állt. A pártok mellett helyet követeltek maguknak a jelölésben a civil társadalom más szerveződései (az egyházak, a nemzetiségi szövetségek, más társadalmi szervezetek) és közvetlenül az állampolgárok is. Ennek a társadalmi igénynek elsősorban a magára maradt harmadik oldal adott hangot a kerékasztalnál. Az MSZMP és az EKA álláspontja végig szilárd volt, nem fogadták el a társadalmi szervek listaállítási jogát. Véleményük szerint azok induljanak a választásokon, akik teljesen megfelelnek a párttörvény előírásainak. Nem volna jó korporativ rendszert felállítani.213 A jelölésben való közvetlen állampolgári beleszólásnak Magyarországon közvetlen, „igazi szocialisztikus” közjogi előzményei voltak. Az 1970. évi III. törvény az állampolgárok jelölőgyűléseire ruházta a jelölés jogát. Az állampolgári jelölőgyűlések döntési jogkört kaptak, itt kellett megmérni az uralkodó egypárt káderelképzeléseit. A jelölőgyűlésen egy választópolgár jelöltajánlási joga jogilag ugyanannyit ért, mint a hatalmi helyzetben lévő párt javaslata. Ez a „hagyomány” benne élt a köztudatban, valószínű ezért egyik kerekasztalos sem vitatta azt, hogy az egyéni választókerületekben az állampolgárok közvetlen beleszólási jogot kapjanak a jelölésbe. A vita a beleszólás formájáról folyt, s ennek eredménye - a jelölőgyűlések antidemokratikus voltának rögzítése után - az ajánlási rendszer bevezetése lett. A még június elején közzétett törvénytervezet 600 ajánlást írt elő, ezt a kerékasztalnál az MSZMP igyekezett felfelé vinni. A törvényben is elfogadott 750-es szám az EKA javaslata volt. Az egyéni választókerületekben a jelölés az állampolgárok és közösségek joga lett, független jelölteket is állíthattak. A lényegi kérdések mellett a vita leginkább a médiák választási szerepéről, a választási kampánybéli esélyegyenlőségről és ennek jogi biztosítékáról folyt a kerékasztalnál. Az EKA kiharcolta a pártirányításos tömegkommunikációval szemben pl. a fizetett választási hirdetések közzétételének törvényi kötelezettségét is. Számtalan más apróbb kérdésen túl többször szóba került 213 Lásd 19. lábjegyzet: a középszintű politikai egyeztető bizottság 1989. szeptember 6-i ülésének jegyzőkönyve uo.; szeptember 11-i ülésének jegyzőkönyve, 302-335. p. 210
