Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény születése, főbb jellemzői
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV, törvény... legyenek. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha az egyéni kerületi, illetve a listás rész azonos arányt tölt be a választási rendszerben. A harmadik tárgyalófél az egyharmad lista, kétharmad egyéni választókerület híve volt, s ők vetették fel először a megyei lista intézményét is.209 A vitatott kérdéseket a középszintű politikai egyeztető bizottság augusztus 25-ei ülésének szünetekkel gyakran tarkított ülésnapján próbálták megoldani a tárgyaló felek. A szünetekben az egyes oldalak saját maguk is egyeztették álláspontjaikat. A már a sajtó számára is nyilvánossá tett vitában nagy aktivitással vett részt többek között Boross Imre, Antall József, Torgyán József (EK A), Pozsgay Imre, Tóth András (MSZMP), Nagy Imre (Harmadik Oldal). A vitatott kérdések túlnyomó többségét ez az ülés oldotta meg.210 A kerekasztal plenáris ülése (szeptember 18.) által szentesített egyezmény lényege a választókerületi rendszerre nézve a következő: az országgyűlési képviselők száma 374, ebből 152 országgyűlési képviselőt egyéni választó- kerületben, 152-t megyei, fővárosi választókerületben listán válasszanak. Az egyéni és a listás választókerületekből „visszacsorgatott” kompenzációs jellegű országos listán további 70 mandátum kerül betöltésre.211 A listás rendszer elfogadásával egyetemben a kormányozhatóság és a működőképes parlament biztosítása érdekében korán felmerült, hogy a listán egy meghatározott minimális arányt el nem érő pártok ne kapjanak mandátumot. (A javaslatok 1-8% között szóródtak, általában az MSZMP és a magabiztosabb, az előrejelzések szerint nagyobb pártok ragaszkodtak a magasabb korláthoz). Nagy vita után tisztázódtak a választási rendszeren belül a listaállítás feltételei: megyei listát az a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókerületek 25%-ában, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tud állítani. Országos listát pedig az, amely hét területi lista állítására képes volt.212 209 Lásd a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottsága 1989. július 27-ei ülésének jegyzőkönyve. In: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal tárgyalások 1989-ben. II. kötet (Főszerkesztő: Bozóki András). Magvető, Budapest, 1999, 616-659. p. 210 Lásd 14. lábjegyzet uo. 418-468. p. 211 Lásd az egyezményhez csatolt BM-IM törvényjavaslata az országgyűlési képviselők választásáról, 4. § (1), (2) bek. 1989. szeptember. 212 Lásd a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottsága 1989. szeptember 6-i ülésének jegyzőkönyve. In: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. IV. kötet (Főszerkesztő: Bozóki András). Magvető, Budapest, 1999., 172-222. p. 209
