Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
Az 1989. évi XXXI. törvény főbb kérdései és az alapjogok szabályozása 21. § (3) Az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsot választ. Az Alkotmányjogi Tanács ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát. Az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezés végrehajtását - az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kivételével -felfüggesztheti. (4) Az országgyűlési bizottságok és az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. A 33. § (1) bekezdés d) pontja a Minisztertanács (Kormány) összetételét úgy állapította meg, hogy annak tagja lett az Országos Tervhivatal elnöke és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A közigazgatási területi beosztás átalakításaként 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások. Ennek folyományaként az Alkotmány 41. § (2) bek-e is változott: „A főváros és a városok kerületekre oszthatók”.5 - Ezt érvényesíti a 71. § (1) bekezdése is, amikor a választásokkal kapcsolatos területi beosztás elemei közül kihagyja a járásokat. i) 1985. VI. tv. - azt mondja ki, hogy „Az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az új képviselőt - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelölése alapján - az Országgyűlés választja meg.”6 j) 1987:X. tv. - rendelkezéseiben már a rendszerváltás „előszele” érződik. A NET kezdettől fogva „idegen test” volt a magyar közjogi szisztémában. Nem az jelentett problémát, hogy kollektív államfőként tevékenykedett, hiszen ilyen megoldás másutt is létezett és létezik, hanem az, hogy helyettesíthette is az Országgyűlést, amikor az nem ülésezett, és ilyen minőségében „törvény erejével bíró” rendeletet bocsáthatott ki. E törvényerejű rendeletek azonban 5 Ez a bekezdés a módosítás előtt még úgy szólt, hogy „A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók”. 6 Az ilyen rendelkezés egy demokratikus rendszerben meglehetősen „szokatlan”. A „legfelsőbb népképviseleti szerv” általában az arra jogosult polgárok által megválasztott képviselőkből áll, nem pedig az érintett szerv által „kooptált” tagokból. A választók az országos listára egyébként sem jelölhetnek, de a választásokon szavaznak rájuk, ebben az esetben ez a lehetőségük sincs meg... 19
