Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása
i. Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... idővel annyira elszaporodtak, hogy gyakorlatilag a NET mintegy átvette az Országgyűlés szerepét.7 Ez az Alkotmánymódosítás a NET hatáskörének jelentős szűkítéséről (nem pedig a megszüntetéséről!) szól, az által, hogy kizárja a NET-et az Országgyűlés (kizárólagos) hatáskörének gyakorlásából: „Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. ” [30. § (5) bek.] k) 1989:1. tv. - azon kívül, hogy tovább szűkíti a NET hatáskörét (amit az egyre erősödő politikai szervezetek és mozgalmak is követeltek), létrehozza az Alkotmánybíróságot (ami ellen ezek a szervezetek és mozgalmak kifejezetten tiltakoztak, hogy ti. ez az 1985-ben megválasztott Országgyűlés ilyen jelentős alkotmánymódosítást hajtson végre8), valamint rendelkezett egyes szabadságjogokról és még néhány, az államszervezet működésével kapcsolatos előírást tartalmazott. „Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el” - korábban ez a NET hatáskörébe tartozott. Az Országgyűlés összehívására vonatkozó hatáskört az Elnöki Tanácstól az Országgyűlés elnökéhez helyezi át, hasonlóképpen - annak a törekvésnek megfelelően, hogy az Országgyűlés törvényhozó 7 A törvény-törvényerejű rendelet aránya teljesen eltorzult, pl. 1982-ben az Országgyűlés mindössze 2 törvényt alkotott (A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról, valamint A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről), ugyanebben az évben a NET 44 törvényerejű rendeletet bocsátott ki... 8 Erre egyébként e törvény indokolása eléggé álságos „magyarázatot” ad: „A politikai intézményrendszer reformjának, a szocialista jogállamiság kiteljesítésének célkitűzésével összhangban folyik az Alkotmány felülvizsgálata. A munka eddigi eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy új Alkotmány kidolgozása szükséges, s a felülvizsgálatot a továbbiakban ennek megfelelően kell folytatni. A politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához azonban az új Alkotmány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását”. - Azon túl, hogy minden „ellenzéki” szerveződés az alkotmányozásra alkalmatlannak tartja a még mandátumát töltő Országgyűlést, a „szocialista jogállamiság kiteljesítésének célkitűzésével” indokolni az Alkotmány jelentős módosítását - semmiképpen sem lehet a parlament „polgárbarát” gesztusának minősíteni... 20
