Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... 1986 tavaszára már a közvélemény előtt is világos, hogy bizonyos előkészületi munkák folyamatban vannak. A Magyar Hírlap 1986. május 16. száma tudósít arról, hogy a Tanácsi Hivatalban jogszabálytervezet készül a helyi lakossági szavazásról. A glosszából megtudható, hogy a készülő tervezetről a közeljövőben a HNF közjogi bizottsága rendez vitát, s „Az itt elhangzottak figyelembevételével remélhetőleg elkészül az a tervezet, amelyet már társadalmi vitára lehet bocsájtani.”180 Ennek az előkészületi munkának egyik megalapozója volt az a szakmai vita, ami az Államigazgatási Szervezési Intézetben zajlott le 1986. január 27-én a népszavazásról. A vitaanyagot „A népszavazás bevezetésének lehetősége a helyi tanácsoknál” címmel Kara Pál és Wiener György készítették.181 Mindezek ellenére a népszavazás kifelejtődött „Az 1986-1990. közötti időszak jogalkotási feladatairól” szóló minisztertanácsi határozatból, [lásd 2001/1986. (I. 31.) Mt. h.] A kérdés újra feléledt 1986 szeptemberében, a Zsámbokon tartott népszavazás kapcsán. A tömegkommunikáció részletesen és pontosan közvetítette az eseményeket, országos üggyé válik a népszavazás ismét.182 Ettől kezdve kisebb-nagyobb erővel állandóan napirenden volt a népszavazási törvény megalkotásának szükségessége. Második közvetlen kiváltó okként tehát sürgették a kérdés megoldását az állami-területi beosztásból feltörő feszültségek is. A hatvanas évek közepétől az új gazdasági mechanizmusra való áttéréssel együtt az volt a politikai cél, hogy a helyi tanácsoknak nagyobb önállóságot kell adni, ennek érdekében „életképes” helyi, állami szervezetet kell megalkotni. Az első és második tanácstörvény által létrehozott nagyszámú egységből álló szovjet mintájú helyi tanácshálózat ugyanis elaprózta az anyagi eszközöket, megnehezítette a koordinációt a települések között, gazdaságtalan és szakszerűtlen apparátus volt, alkalmatlan a hatáskörök decentralizációjára. A helyi önállósodás folyamatát az 1965. évi 8. törvényerejű rendelet indította el, ez a tvr. felhatalmazta a minisztertanácsot, hogy az 1954. évi X. törvénytől eltérő szervezeti megoldásokat alkalmazzon. E felhatalmazás 180 Jogszabálytervezet, Szavazzuk meg /Horváth/, Magyar Hírlap, 1986. május 16. 181 Tanulmányuk átdolgozott változata megjelent a Jogtudományi Közlöny, 1986. évi 5. számában. 182 Függetlenségi háború, HVG, 1986. szeptember 13., Megfigyelések a népszavazásról, A zsámboki elszakadás, Magyar Hírlap, 1986. szeptember 23., 168 óra, 1986. szeptember 27. stb. 186
