Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény keletkezése és jellemzői. Az intézmény a mából nézve
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről... jegyében a minisztertanács egy sor határozatot hozott a helyi szintű tanácsok önállóságának megerősítése érdekében. Például határozatok születtek a községek területszervezési elveiről, a nagyközségekről, a közös községi tanácsokról, a városkörnyéki községekről, a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségének megszüntetéséről stb. A közös tanácsok létrehozása a rendszer logikájából következően meglehetősen centralizáltan és kampányszerűen történt. A felülről végrehajtott területátszervezések során elfelejtették megkérdezni a községi közösségek lakosságát és számos indokolatlan egyesítés is történt. A racionalizálási jellegű átszervezésnek nem volt társadalompolitikai kontrollja. 1984. január 1-től egy új, városkörnyéki beosztásra tért át a magyar közigazgatás. A városkörzeteket többnyire térképek mellett, a lakosság véleményének ismerete nélkül rajzolták meg. A 139 városkörzetben szinte kivétel nélkül mindenütt jelentkeztek olyan feszültségek, hogy egy-egy település nem oda kívánt tartozni. A városkörzeteket egyébként a megyehatárokon belül alakították ki, ez is feszültség forrása volt. A ’80-as évek második felében tetőztek tehát az állami-területi beosztásban felhalmozott feszültségek. Egyik ilyen tipikus konfliktus-forrás volt a társközség -székhelyközség kapcsolata. Ezek óhatatlanul felvetették a népszavazás intézményének szükségességét. Miután a népfrontmozgalom kezdeményezte a népszavazás intézményének bevezetését, e konfliktusok ismeretében számos fórumon kiállt javaslata mellett. A HNF Országos Elnöksége Közjogi Bizottsága 1986. november 19-én „a közvetlen demokrácia intézményének fejlesztése, a helyi népszavazás bevezetésének lehetősége” címmel tartott vitát. Az ülés napirendjére tűzte a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által készített, a „Lakossági helyi szavazás” címet viselő anyagot és a hozzá mellékelt jogszabálytervezetet is. A Hivatal terve az volt, hogy törvényerejű rendelettel módosítaná a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényt és csak a helyi népszavazást intézményesítené. A Közjogi Bizottság és később a magasabb HNF testületek közös álláspontja három pontban foglalható össze:- az országos és a helyi népszavazás intézményét egy jogszabályban, együttesen kell szabályozni;- a szabályozás törvényi szintű legyen;- a Fővárosi Tanács is kapjon lehetőséget helyi népszavazás elrendelésére.183 183 Lásd a RETÖRKI Archívumában elhelyezett eredeti dokumentumokat. 187
