Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Kukorelli István: Alapjogi rendszerváltozás (1989); az „első fecskék”, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények
Kukorelli István Az alapjogi jogalkotás... irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja. ” Mindemellett három fontos politikai szabadságjognak, nevezetesem a választójognak, a lelkiismereti- és vallásszabadságnak, továbbá a szólás- és sajtószabadságnak komoly történeti tradíciói vannak a magyar alkotmánytörténetben. Az 1848-as törvények sorából az V. törvénycikk, „Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról” szólt, a XVIII, törvénycikk a „Sajtótörvény” volt, „A vallás dolgában” pedig a XX. törvénycikk rendelkezett.155 Nem lehet véletlen, hogy az alapjogok köréből a rendszerváltások forgatagában mindenekelőtt a politikai részvételi jogok (a választójog, a népszavazás) és a politikai szabadságjogok (gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás- és sajtószabadság, lelkiismereti- és vallásszabadság) kodifikációja merül fel az egyén szabadságával és méltóságával egyetemben. Ez történt Magyarországon is 1989-ben, nem egyetemes deklarációval, hanem a történelem diktálta, folyamatos, sokszor véletlenszerű alapjogi törvényhozással. Az alapjogi törvényhozásnak jól láthatóan létezik egy, a Nemzeti Kerékasztal (NEKA) előtti korszaka. Társadalmi követelésre és a kormányzat szándékából is törvény született az egyesülési jogról (1989. évi II. tv.), a gyülekezési jogról (1989. évi III. tv.), a sztrájkról (1989. évi VII. tv.), a népszavazásról és a népi kezdeményezésről (1989. évi XVII. tv.). E törvények már összhangban voltak az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel. Összességükben kiegyensúlyozottnak - inkább liberálisnak - nevezhetők az emberi szabadság és a közhatalom viszonylatában, ez lehet a magyarázata annak, hogy a rendszerváltás után is sokáig hatályban maradtak.156 A NEKÁ-n döntően a szabad választások voltak a tárgyalások fókuszában. Az 1989. szeptember 18-án aláírt megállapodáshoz csatolt törvényszövegek között szerepelt a választójogi törvény és a pártok működéséről és 155 1847/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek. ÁKV-MAECENAS Reprint-sorozat, Budapest, 1988. 156 A hivatkozott törvényekre vonatkozó szakirodalomból lásd különösen: Sztrájkjog Magyarországon (szerkesztette: Halmos Csaba). Complex Kiadó, Budapest, 2010; Sólyom László: Pártok és érdekszervezetek az alkotmányban. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004; Hajas Barnabás: Utcák, terek szabadsága. Századvég Kiadó, Budapest, 2014; Halmai Gábor: Az egyesülés szabadsága. Az egyesülési jog története. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990; Kukorelli István: Az országos népszavazás, 1989-1998. In: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó, Budapest, 2006. 74-86. p. 164
