Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Javaslat eredeti szövege a következő volt: 4. § (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. 5. § (1) A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének (3. §) megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. (2) A munkaügyi bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az ellenérdekű felek együttműködési kötelezettségének előírása a sztrájk idejére is nyilvánvaló, ám a személy- és vagyonvédelemről gondolkodás már vitát váltott ki, hiszen pl. a munkabeszüntetés természetes velejárója a termelő gépek és berendezések leállítása. - Ez utóbbira a törvényjavaslat indokolása akként ad magyarázatot, hogy ez a kötelezettség nem foglalja magában a munkáltató rendeltetésszerű működésének fenntartását, csupán azoknak a berendezéseknek a folyamatos működtetése szükséges, amelyeknek a leállítása helyrehozhatatlan kárt okozna. E kötelezettség megszegésére sem állapít meg sajátos szankciókat a Javaslat. Ha viszont e jogsértés bűncselekménynek (pl. rongálás) minősül, ezért a büntetőjogi felelősség akkor is fennáll, ha egyébként a sztrájkjogszerű. Korlátozza továbbá a Javaslat a sztrájkjog gyakorlását azoknál a munkáltatóknál, amelyek működése a társadalom alapvető érdekében elengedhetetlen (pl. közforgalmú közlekedés, energia-szolgáltatás, távközlés). E felsorolás példálózó jellegű, adott esetben egyéb tevékenységet (pl. óvodáskorúak, tanulók felügyeletét) is e körbe lehet sorolni. Ezeknél az üzemeknél, szolgálatoknál 154
