Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény A vadsztrájk egyébként nem jogi kategória, nincs is közvetlen kapcsolata a sztrájk jogszerűségével vagy jogellenességével, hanem attól függ, ki kezdeményezi a munkabeszüntetést. Az Szív. nem szól a kezdeményezőről általában, hanem csupán arról rendelkezik az 1. § (4) bekezdésében, hogy szolidaritási sztrájkot csak a szak- szervezet kezdeményezhet. Ebből - a contrario - az következik, hogy van/ lehet más kezdeményező is, ám hogy ez a jog kit illet, az a törvény szövegéből nem derül ki. Ez is hibája a törvénynek. Az Szív. javaslatához benyújtott indokolás azonban árulkodó: „A Javaslat a dolgozók közösségének és a szakszervezetnek is biztosítja a sztrájk kezdeményezésének jogát”. - A törvény elfogadott szövegéből azonban a „dolgozók közössége” kimaradt. Ennek oka nyilvánvaló: a jogalkotók nem akarták még ezzel is „ösztönözni”, de legalábbis sugallni a munkabeszüntetést, hogy fölhívják a dolgozók figyelmét kezdeményezésük lehetőségére, hiszen - mint korábban utaltunk rá -, az is komolyan fölmerült, hogy „egyáltalán indokolt-e a sztrájk megengedése”. A kimaradást az előterjesztő államtitkár akként magyarázta, hogy a tervezet előkészítése során a szakmai vita másik alapvető kérdése arra vonatkozott, hogy ki kezdeményezheti a sztrájkot. Az egyik korábbi változat értelmében erre csak a szakszervezet jogosult. - Ez a megoldás nem ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban, hiszen például a Német[országi] Szövetségi Köztársaságban és Svájcban csak a dolgozók képviselői, tehát a szakszervezetek jogosultak sztrájkot kezdeményezni. A megszorítás alapvető indoka az, hogy a megfelelő apparátussal, kellő felkészültséggel rendelkező szakszervezetek esetében garancia mutatkozhat arra, hogy az adott sztrájk jogszerű lesz. Lényeges korlátozást ugyanakkor azért sem tartalmazott ez a szabály, mert bármely adott esetben akár az országos szintű szakszervezet is kezdeményezhet sztrájkot. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján a tervezet nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy ki jogosult a sztrájk kezdeményezésére. Ebből következik, hogy erre indítványt tehetnek a szakszervezetek, de a dolgozók közössége is. A bizottság javaslatával egyetértve feleslegesnek tekintjük azt a korábbi tervezetben szereplő részt, amely a titkos szavazáson alapuló többségi döntés kötelező előírásának fenntartását javasolta. Ahol a „sztrájkmonopólium”, azaz a sztrájk kezdeményezésének és szervezésének joga kizárólag a szakszervezeteket illeti, ott előfordulhat, hogy valamely gazdasági-szociális ügyben a szakszervezet nem akar munkabeszüntetést, ám a dolgozók harcolni akarnak érdekeikért és maguk szerveznek sztrájkot. 151
