Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
A Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... Ha mindez nem ütközik pl. a jogellenességet meghatározó szabályokba, akkor a sztrájk jogszerű ugyan, ám mivel nem a szakszervezet égisze alatt zajlik, azért nevezik vadsztrájknak. 5.2. Meg kell még említenünk néhány olyan problémát, amely fölvetődött az Sztv. előkészítése során. 5.2.1. - Az a kérdés tehát hamar választ kapott, hogy egyáltalán indokolt-e a sztrájk „megengedése”, ám a jogi szabályozás metódusa ezzel még nem vált egyértelművé. A következő kérdés az volt, hogy kell-e a sztrájkot törvényben szabályozni. - Akik attól tartottak, hogy a jogi szabályozással fölkeltik a figyelmet a munkabeszüntetés lehetősége iránt, azzal érveltek, hogy nincs szükség rá, mert a gazdasági tevékenységek kapcsán mindent szabad, ami nem tilos. A „másik oldal” viszont „élt a gyanúperrel” és arra hivatkozott, hogy aminek gyakorlására nincsenek törvényi garanciák, azok jogon kívüli mérlegeléssel, esetleg politikai indokkal tilossá válhatnak, sőt, szankcionálhatók, büntethetők lehetnek. Ebben a viszonyban a munkavállalókat érheti a leginkább a negatív hatás, ezért jogaik védelme és érvényesítése érdekében számukra kell leginkább a jogbiztonság. E téren csak az lehet vitás, hogy hol legyenek a „tilalomfák”: ha messze, a társadalmi béke lesz ingatag, ha közel, akkor fölmerülhet a jogalkotók túlzott tulajdonosi szemléletének vádja.145 Sőt, az is komolyan fölmerült a sztrájkjog szabályozása ellen, hogy az akkori körülmények között ténylegesen hiábavaló a munkaviszony keretében sztrájkolni, hiszen a dolgozók élet- és munkakörülményeit alapvetően befolyásoló döntések - így elsődlegesen a bérezés és a különféle ezzel összefüggő árintézkedések - központi hatáskörben vannak. A munkahelyi vezetők, intézményi igazgatók az égvilágon semmit nem tudnak tenni annak érdekében, hogy dolgozói követelések szerint adjanak pénzt vagy ne adjanak, abba sem tudnak beleszólni, hogy mi legyen a különféle árintézkedésekkel...146 5.2.2. - Említettük, hogy nem szerepel a törvényben, ki kezdeményezhet sztrájkot. - Ennek föllelhető egy másik magyarázata is. 145 Lásd Ogy-vita. 146 Lásd Ogy-vita. 152
