Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... között egyáltalán indokolt-e a sztrájk megengedése’^?] - erről országgyűlési expozéjában az előterjesztő, Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke számolt be, hozzátéve, hogy „erre a kérdésre lassan 13 éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta a GSZKJNE-t, amelynek 8. cikkében kötelezte magát, hogy biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot.” Az mindenesetre tény, hogy sem a Magyar Népköz- társaság Alkotmánya, sem más törvényei nem rendelkeztek semmilyen formában a sztrájkról, az Szív. tehát emiatt „alkotmányellenesen” szabályozta a sztrájkhoz való jogot, hiszen erre sehol sem volt „alkotmányos” felhatalmazás. 5.1. — A sztrájk fogalma és ,,fajtái ” 1. § (1) A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására — az e törvényben meghatározott feltételek szerint — megilleti a sztrájkjoga. (2) A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. (3) A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. (4) A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés [2. § (1) bekezdése] mellőzhető. Az 1. § (1) bekezdése a legfontosabb elvi szabályt rögzíti, nevezetesen azt, hogy a sztrájk joga az alapvető jogok egyik speciális változata, amennyiben nem tartozik sem a mindenkit általánosan megillető emberi jogok, sem pedig egy adott állam polgárait megillető állampolgári jogok körébe, hanem kizárólag a dolgozókat illeti. - Ez ugyan evidens, hiszen a sztrájk (jogi értelemben) munkabeszüntetést jelent, mégis volt olyan képviselő az országgyűlési vitában, aki azt javasolta, hogy az 1. § (1) bekezdésébe a „dolgozókat” szó helyett „állampolgárokat” szövegezzenek... Fontos megjegyzés, hogy az Szív. pontosan meghatározza a sztrájk célját: az gazdasági és szociális érdekek biztosítására szervezhető, politikai célokra azonban nem. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ennek gyökerei jóval messzebbre nyúlnak. 146
