Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)

Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény

Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... szükség, amely minden állampolgárra vonatkozik, és biztosítja a társadalom nemzedéki folytonosságának feltételrendszerét. Ezeket a kereteket pedig a szociális biztonság követelményeinek egyértelmű, markánsabb megfogal­mazásában látom megfogalmazhatónak, megragadhatónak. Bár a szociális biztonság állampolgári jogként való biztosításáról a koncepció említést tesz, sőt az emberi jogok között látja indokoltnak a szabályozását, mégis az e feje­zetrészben felsorolt jogok nem fedik le azt a maga teljességében. - És most engedjék meg, hogy néhány hasonló lélekszámú, más ország alkotmányából idézzek. Az ifjúság és a sport alkotmányos szabályozásában meglehetősen messzire megy el a svájci alkotmány, amely ugyan még a múlt században született, de a sportot illető kiegészítése 1970-ben keletkezett. E szerint a Szövetség jogosult arra, hogy előírásokat bocsásson ki az ifjúság tornájára és sportjára vonatkozóan. Ennél az alkotmányos szabályozásnál szembe­szökő, hogy az ifjúsági torna és sport szabályozásának a jogát az alkotmány kimondja. A görög alkotmányban az ugyan deklaratív tétel, hogy a sport az állam védelme alatt áll, de a következő tétele az állam legfőbb felügyeleté­ről a sporttal szemben már hatáskört állapít az állam legfelsőbb képviseleti szerve számára ilyen tárgyú jogalkotásra, és végrehajtó szerveinek arra, hogy a legfelsőbb képviseleti szerv által meghatározott tartalommal és módon a sport és konkrétabban a sportszervezetek felett felügyeletet gyakoroljon. Az állam magában az alkotmányban kötelezi magát arra, hogy a sporte­gyesületeknek ... a törvény által megállapított mértékben támogatást nyújt. A portugál alkotmányt nem mondom, de a legérdekesebb az benne, hogy egyben alapkötelességgé az egészség megőrzését teszi. Én nem tudom eléggé hangsúlyozni, és tisztelettel hívom fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a nemzet a következő évtizedekben akkor tudja feladatát ellátni, hogyha kellő fizikai és pszichológiai tűrőképességgel fog a munkához! A második vitanap végén az elnök előterjesztette a határozati javaslatot: Az Országgyűlés Magyarország Alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Miniszterta­nácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján, különös figyelemmel az állampolgárok, a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére is, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom