Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Ezután kézfelemeléssel szavaztak; az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.136 4. Fontos törvények 1989 elején az alapvető jogokról Állítólag Churchill mondta, hogy „Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!” - Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy az MSZMP ennek megfelelően akart cselekedni, amikor 1989 elején sorra fogadtatott el az Országgyűléssel fontos alapjogokat szabályozó törvényeket. Ez akkor már feltűnő „sietségnek” számított, hiszen közismert, hogy 1988-ban megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint újjáalakult a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt - olyan politikai formációk, amelyek létrejötte és társadalmi-közéleti presztízse egyértelművé tette az MSZMP számára is politikai-közjogi hegemóniája további fenntarthatatlanságát, jóllehet ekkor még az új szervezetek tényleges ereje és befolyása nem volt elegendő az uralkodó párt visz- szaszorításához. Az 1985-ben megválasztott és 1989 elején még mandátumát töltő Országgyűlésben pedig az MSZMP-tagok aránya 75,1% volt,137 aminek segítségével gyakorlatilag minden javaslatot képes volt törvénnyé emelni. így történhetett, hogy 1989. január 24-én kihirdették az 1989. évi II. törvényt az egyesülési jogról, ugyanekkor hirdették ki az 1989. évi III. törvényt a gyülekezési jogról, és mindkét törvény még ugyanezen a napon hatályba is lépett.138 Feltűnhet ugyan, de természetesnek tekinthetjük, hogy az alapjogok közül azokat szabályozták törvényben legkorábban, amelyek rendezése akkor elsődleges fontosságú volt. A társadalomban erjedés indult; az egypártrendszer keretei 136 Hozzá kell tennünk, hogy az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) átfogó módosításának tervezete 1989 szeptemberére készült el, és ekkor nyújtották be országgyűlési vitára... 137 Kukorelli István: Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő, 1985/90- es Országgyűlés történetéhez. In: Kukorelli István - Tóth Károly: A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai. ANTOLÓGIA Kiadó, Lakitelek, 2016, 21. p. 138 Itt jegyezzük meg, hogy az 1989. évi IV. törvény a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény módosításáról szólt és mindössze az 1989. évi III. törvény 4. §-át helyezte hatályon kívül... 141
