Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény gazdasági rendje”, ám a későbbiben ezek együtt vannak („3. Magyarország társadalmi, politikai, gazdasági rendje”). 3.3. - Mindkét koncepció (és bennük az alapvető jogok rendszerváltás-kori) történetéhez hozzátartozik, hogy azokat az 1985-ben megválasztott Ország- gyűlés az 1989. március 8-i és március 9-i ülésén megtárgyalta. A két nap alatt összesen 47 képviselő szólalt föl. - Jóllehet a képviselők felszólalásai nem forgatták föl gyökeresen a koncepciókat, a vita jellegének és színvonalának illusztrálására néhány elemét mégis indokolt megemlíteni. Miniszteri expozéjában Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a szabályozási elvek a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot. Elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és állampolgár viszonyát, szakítva a túlsúlyos államfelfogással, hogy az új alkotmány egyértelműen állampolgár centrikus legyen. Az állam nem adományozó, gondoskodó, paternalista állam ebben a felfogásban, hanem szolgáltató állam. Az egyén pedig polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok birtokosa. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk. - Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előrekerül, első vagy második fejezetként, de mindenképpen az államszervezetet szabályozó fejezet elé. Az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke szerint az emberi szabadság- jogokat az első fejezetben kell szabályozni, mégpedig úgy, hogy taxatíve fel kell sorolni a szabályozásra hivatott emberi jogokat. A koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága. Azonkívül hiányzik az információs önrendelkezési jog, hiányzik továbbá az emberiség életére határoktól függetlenül leginkább konkrét veszélyforrás, a környezetvédelem ügye. A bizottság javasolja, hogy soroljuk az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez való jogát, ennek felelőse az állam legyen és magatartásával az állampolgár. Ezekkel ki kell egészíteni a szabadságjogokat. Az alkotmányban ki kell mondani, hogy az alkotmányban meghatározott korlátozásokon túl más törvények vagy jogszabályok az állampolgári és az emberi jogokat nem korlátozhatják. A szabadságjogok garantálása során az alkotmányban indokolt utalni arra, hogy a Magyar Népköztársaság által elfogadott nemzetközi egyezségokmányok, belső 135
