Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... A Koncepció/1 címétől („A Magyar Népköztársaság Alkotmányának szabályozási koncepcióját”) eltérően a Koncepció/2 más címet visel: „Magyarország Alkotmánya - szabályozási koncepció”. Ez a címváltozás azt sugallja, hogy ez utóbbi dokumentum szakít a (szocialista) népköztársasági kormányformával és helyette más (esetleg valamiféle polgári?) kormányformát kíván bevezetni hazánkban. Nos, ezeket a várakozásokat már a Bevezető-Preambulum teljes mértékben, félreérthetetlenül eloszlatja. Az Alkotmány preambulumának megfogalmazásakor szakítani kell hatályos Alkotmányunknak azzal a felfogásával, hogy a magyar nép történelmében az állam nem egyéb, mint az osztályelnyomás eszköze, és ezért államunk fejlődését csak a felszabadulástól valljuk magunkénak. Az Alkotmánynak a nemzetet összefogó, a magyarság identitástudatát erősítő jellege megköveteli, hogy a preambulum új felfogásban közelítse meg államiságunk fejlődését, s múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva, ezer éves államiságunkkal való folyamatosságot megőrizve, az alkotmányfejlődés egyetemes értékeire is alapozva, jusson el mai társadalmi rendünk és állami céljaink meghatározásáig. A preambulum rögzítse, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törekvésein alapuló új társadalmi rendünk teremtette értékeinkre. Jelezze ugyanakkor a bevezető rész azt is, miért vált szükségessé új Alkotmány megalkotása, s milyen legfontosabb alapelvekre épülnek az Alkotmány egyes, következő fejezetei. Az állam szocialista jellegének kiemelése egyértelművé teszi, hogy a hatalom gyakorlásában - a koncepciók címváltoztatása ellenére - aligha várható lényegi változás. Az esetleges kétségeket is eloszlatja az államformára vonatkozó megjegyzés: Az ország államformáját illetően többféle javaslat merült fel: „népköztársaság”, „demokratikus köztársaság”, „népi demokratikus köztársaság”, „szocialista köztársaság”. Álláspontunk szerint a jelenlegi „népköztársaság” elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak. A Koncepció/1-ben foglalt és előbb már ismertetett szempontoktól a Koncepció/2 egyébként az alapvető jogok szabályozásával kapcsolatban semmiben sem különbözik. - Látszólag a jogok még előbbre kerülnek az alkotmányi szerkezetben, hiszen a korábbi koncepcióban az 5. pontban szerepeltek, a későbbiben viszont már 4. pontban. Az „előbbre sorolásnak” az az egyszerű oka, hogy a jogok előtt a korábbi koncepcióban külön pontba volt sorolva „3. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje” és „4. A Magyar Népköztársaság 134
