Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény magatartások előírása. E gondolatmenet alapján a kötelességek kihirdetése, mint az államhatalmat erősítő szabályzás, szükségtelen. Az egyes kötelezettségeket (honvédelmi kötelezettség, tankötelezettség stb.) külön törvényben kell előírni. b) Az alapkötelezettségeket az Alkotmányba kell foglalni, de indokolt meghaladni azt a jelenlegi felfogást, amely szerint a kötelezettségek teljesítése mintegy alapjául szolgál a jogok gyakorlása lehetőségének. A kötelezettségek nem teljesítésének következményeit ugyanis ettől függetlenül kell alkalmazni, s a döntés e körben végső fokon a bíróság hatáskörébe tartozzon. A jogok gyakorlásánál pedig az állam és a társadalom kapcsolatát szabályozó elvek között felsorolt rendeltetésszerű joggyakorlás elve az irányadó. Az alapkötelezettségek közül - az erkölcsi jellegű kötelezettségeket mellőzve - csak a jogi úton kikényszeríthető, és kizárólag az állampolgári - és nem az emberi - kötelességeket indokolt szabályozni. Álláspontunk szerint a b) változatban jelzett felfogás a helyes, ennek megfelelően az alábbi állampolgári kötelességek alkotmányos szabályozását javasoljuk: a) a másik ember a család és a társadalom iránti megbecsülés; b) a haza védelmének kötelessége (a nem fegyveres katonai, illetve a polgári szolgálat lehetőségének biztosítása mellett); c) általános vagyonvédelmi kötelesség (a közösségi és az egyéni tulajdon tisztelete és védelme); d) a természeti és kulturális értékek védelme; e) tankötelezettség (az alapfokú oktatásban való kötelező részvétel); f) a közterhekhez való hozzájárulás. A Koncepció/1 annyiban mindenképpen figyelemre méltó, hogy szakítani akar az alapvető jogok alkotmányi szabályozásának négy évtizedes szerkezeti problémáival, úgyszintén a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságának káros és elvileg is hibás felfogásával. Az azonban mindenképpen kifogásolható, hogy az emberi és állampolgári jogok megkülönböztetésének elméleti egyértelműségét nem érvényesíti konzekvensen, ami a koncepció változatban még csak elképzelés, ám ennek a gyakorlatba történő átültetése a kodifikáció folyamatában már komoly gyakorlati nehézségeket okozhat... 3.2. - A Koncepció/2 szokatlanul hamar, mindössze két hónap múlva, már 1989. január 30-án megjelent a Koncepció/1 után. 133
