Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Tóth Károly Az alapjogi jogalkotás... történő csatlakozásból eredő kötelezettségvállalásaihoz igazodva” indokolt szabályozni a jogokat: Föl kell azonban hívni a figyelmet egy súlyos elvi problémára. Már szóltunk arról, hogy az alapvető jogok kialakulásának első stádiumában - a természetjogi felfogásnak megfelelően - minden embert megillető jogokról beszéltek (emberi jogok), amelyek esetében az államtól nem-tevést vártak el, majd később az állam aktivitását követelve az állampolgári jogok kategóriái jelentek meg, ekkor ez utóbbiak csak az állampolgárokat illették meg, nem minden embert. A Koncepció/1 azonban ezeket az elvileg tiszta fogalmakat zavaró módon összekeveri. Az alapjogokkal foglalkozó rész címe (4. Az emberi és állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek) még nem jelzi ezt a zavart, ám a részletek már igen.133 A Koncepció/1 tartalmazza a jogok alkotmánybeli megjelenítésének legfontosabb szabályait is. Ebben követi a nemzetközi gyakorlatot, amint „meghatározza”: Az új Alkotmányban különösen nagy súlyt kell fektetni a jogok biztosítékrendszerének meghatározására. A legfontosabb biztosíték - ahogyan ezt a nemzetközi egyezmények is előírják -: e jogokat kizárólag törvényben, és csak meghatározott feltételek mellett lehet korlátozni, a jogok alkotmányos szabályozását pedig úgy célszerű elvégezni, hogy az elismert jog rögzítését közvetlenül kövesse a jog érvényesülésének jogi, illetve anyagi biztosítéka. Megemlítjük még, hogy külön fejezetben szól az állampolgári kötelességekről, ebben is vannak figyelmet érdemlő elemek. Úgy tűnik, szakítani akar a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságá- nak hibás felfogásával. Az állampolgári kötelességek szabályozását illetően kétféle felfogás ismert. a) Az egyik nézet szerint az alapkötelességek Alkotmányba foglalását mellőzni kell, mert az emberi és állampolgári jogok intézménye a gyengébb fél, az állampolgár helyzetét kívánja erősíteni az állammal szemben, és fő feladata az államhatalom korlátozása, illetve a jog érvényesülését biztosító állami 133 A részleteket (a jogok osztályozását és ennek értékelését) lásd e kötetben [Tóth Károly: Az 1989. évi XXXI. törvény (alkotmánymódosítás) főbb kérdései és az alapjogok szabályozása] a lábjegyzetekben. 132
