Kukorelli István - Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltozás éveiben - RETÖRKI könyvek 30. (Lakitelek, 2018)
Tóth Károly: Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény
Az alapvető jogok általános kérdései és az 1989. évi sztrájktörvény Az alapelvek formájában megfogalmazott kiegészítések általában a gazdasági, szociális, kulturális jogokra utalnak; köztük a munkához való jogra, a szakszervezeti jogokra és a szakszervezetek alakításának szabadságára, a sztrájkjogra, a dolgozóknak arra a jogára, hogy részt vehetnek az üzemek igazgatásában, a pihenésre és oktatásra való jogra és így tovább. ... A preambulum egyébként ma is hatályos. Az 1958. évi alkotmány ugyanis preambulumában kimondotta, hogy „a francia nép ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását az emberi jogokhoz, valamint a nemzeti szuverenitás azon elveihez, amelyeket az 1789-es Deklaráció határozott meg, s amelyeket az 1946. évi alkotmány preambuluma megerősített és kiegészített.” 1971. július 16-án pedig az Alkotmánytanács külön határozattal intézkedett, hogy az 1946. évi alkotmány preambulumának olyan alkotmányos értéke van, mint az 1958. évi alkotmány bármely rendelkezésének.131 A Koncepció/1 által ígért gyökeres változtatások tehát a hazai alkotmányfejlődésben jelentenek nóvumot, a nyugat-európai gyakorlatban mindezek már rég alkalmazott megoldások. - Sőt, tegyük hozzá, hogy ezt is „mérsékelt határozottsággal” teszi! Az alapvető jogok alkotmánybeli elhelyezésére ugyanis két megoldást lát megfontolandónak: ,,a) ez a fejezet legyen az első, alapjaiban határozza meg az állam és polgára viszonyát; b) kövesse a társadalmi rendről szóló fejezetet, de ez esetben a Preambulum szóljon a jogok jelentőségéről, alapérték jellegéről. A két változat közül az utóbbi elfogadását javasoljuk.”132 - Elvileg ez a variáció sem kifogásolható, de az alapjogok első fejezetként történő kodifikálása sem ütközött volna legyőzhetetlen ellenállásba a politikai-közjogi viszonyok akkori szereplői részéről. Korábban említettük, hogy az államoknak az alapvető jogok alkotmányi szabályozásához nemzetközi dokumentumok is adnak segítséget. Ezért is utal a Koncepció/1 arra, hogy a „Magyar Népköztársaságnak Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához, a GSZKJNE-hoz, valamint a PPJNE-hoz 131 Dr. Kovács István: Franciaország. In: Nyugat-Európa alkotmányai, i. m. 270. s köv. p. 132 Ennek megfelelően a Koncepció/1 a Bevezető-Preambulum után A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje, majd A Magyar Népköztársaság gazdasági rendje című fejezeteket tartalmazza és csak ezek után következik Az emberi és állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességekről szóló fejezet. - Ebben tehát még tekinthetnénk konzekvensnek a dokumentumot, abban azonban semmiképpen sem, hogy (mint az előbb kifejezetten jeleztük) a Bevezető-Preambulum meg sem említi az alapvető jogokat... 131
